Jelentős hányaduk a gondos orvosi ellátás ellenére is maradványtünetekkel cseperedik fel. November 17-én, a Koraszülöttek Világnapján a korai kötődés és kapcsolattartás elősegítésére és az élethosszig tartó rehabilitáció fontosságára hívják fel országszerte a figyelmet a perinatológia szakemberei.

A koraszülés egy nem tervezett esemény, hiszen mindenki, aki gyermeket vár, egy egészséges, érett, 3500 gramm körüli újszülöttre számít. Éppen ezért hat sokkolóan, amikor az újszülött hamarabb születik meg a vártnál és túl korán válik el az édesanyjától.

Ma már a betöltött 24. terhességi hét jelenti az élveszülés alsó határát, életfunkcióját tekintve azonban minden, a 37. terhességi hét előtt született újszülött koraszülöttnek számít. Az anyaméhben elmaradt fejlődést - érettségi állapotuktól függően - mesterségesen kell hozzápótolnunk – részletezte Dr. Gelencsér Éva neonatológus főorvos. Sopronban évente átlagosan 100-120 idő előtt érkezett újszülöttet kezelnek a gyógyközpont Koraszülött részlegén.

A koraszülöttség krónikus állapot, mindig egy közösséget, családot érint. Ezek a gyerekek gyakran látási, hallási, mozgásfejlődési vagy ortopédiai problémákkal küszködnek, melyek nehezítik a későbbi beilleszkedésüket a különböző társadalmi csoportokba – mutatott rá a főorvos. A mi feladatunk emiatt is komplex. Az újszülöttek ellátásán kívül támogatnunk kell az érintett családokat is. Már a kezdeteknél segítenünk kell a gyermek és a szülő közötti kapcsolattartást, a korai kötődés kialakulását, mely az idei világnap üzenete is.

Szerencsére elterjedőben van a skandináv modell, melyben a szülőknek hitelesített feladataik vannak koraszülött gyermekük ellátásban. E szemlélet lényege, hogy a szakápolás és a szükséges gyógyszerek alkalmazása mellett a volt koraszülött csecsemő érdekeit nézve kiaknázzuk, hasznosítsuk azt az energiát, amit csak a szülő tud biztosítani „korai gyermeke” számára – folytatta dr. Gelencsér Éva.

A szakember szerint meg kell tanulnunk szembenézni azzal, ami történt: ahhoz, hogy egy (élet)helyzetet uralni tudjunk, előbb elfogadnunk, majd megszeretnünk kell azt. Mindez nem könnyű: ahhoz, hogy előnyt tudjunk kovácsolni a hátrányból, hogy a koraszülés tényét hosszú távon az illető hasznára tudjuk fordítani, az érintett családok, a szakma és a civil szervezetek erős összefogására van szükség.
A perinatológia (azaz a születés körüli eseményekkel foglalkozó klinikai tudomány) napjainkban nagy erőkkel vonja be tevékenységébe a civil szervezeteket, úgy mint a Koraszülöttekért Országos Egyesületet (KORE), vagy a Melletted a Helyem Egyesületet. E szervezetek segítik az egészségügyi szakszemélyzet, a döntéshozók, illetve a koraszülött gyerekek szülei közötti párbeszédet.

A november 17-i világnapon a szolidaritás jeleként országszerte a koraszülötteket jelképző lila színbe „öltözik” számos középület. A Lánchíd mellett többek között a szentendrei városháza homlokzatát és a soproni Tűztornyot is ezzel a színnel világítják meg.