A kartellekre kiszabott bírság és a versenygazdaságban keletkezett kár között nagyságrendi különbség van. Az informátori díj az 50 millió forintot is elérheti.
A Rádió Orient műsorában Horváth Zoltán elnökhelyettes és Füzesi Géza irodavezető-helyettes az alapvető fogalmak tisztázása mellett a közelmúlt nagy port kavaró kartellügyeiről is beszélt.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a gazdasági versenyre vonatkozó törvényekben megfogalmazott tilalmak megsértése esetén lép fel. A legfőbb törvényszegések közé a fogyasztói döntések és az árak tisztességtelen befolyásolása, a versenykorlátozó megállapodások, valamint az erőfölénnyel való visszaélések tartoznak. A Rádió Orient műsorában Horváth Zoltán GVH elnökhelyettese a fogyasztókat ért sérelmek kapcsán elmondta, hogy az érdeksérelem legérzékenyebb része kétségtelenül az ár, de emellett többek között a megtévesztő reklámokkal és az ún. sérülékeny fogyasztókra (idősek, betegek gyermekek) rásózott termékekkel kapcsolatos tisztességtelen piaci magatartások is a fogyasztóvédelmi eljárások körébe tartoznak.

A GVH nem az egyes fogyasztók sérelmeit orvosolja, hanem jelenségszinten foglalkozik a törvénysértésekkel. Horváth kifejtette, a szervezet törvénysértés valószínűsítése esetén mindig hivatalból indít eljárást. A panasz és bejelentés esetén történő adatbekérés még nem jelenti az eljárás megindítását.

Füzesi Géza az informátori díjról ejtett szót: kartelliroda irodavezető-helyettese kiemelte, az árkartellekről és piacfelosztó kartellekről értékelhető információt adó magánszemélyek bírsággal záruló eljárás esetén pénzjutalomban részesülnek. Az adatközlőt maximum 50 millió forintos díj illetheti meg. Az eddigi tapasztalatok alapján egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel; az informátor helyzetét megkönnyíti, hogy anonim maradhat, a kapcsolatfelvétel nem hivatalosan történik. A GVH emellett értékeli az esetleges kartelltagok együttműködését is; engedékenységi politikájuk része, hogy aki elsőként és önként tárja fel a kartellben való részvétel tényét a hatóság előtt, annak elengedhetik büntetését - a második, harmadik bejelentő azonban már csak részleges bírságenyhítésre számíthat.

A törvényi határidők elvben meghatározzák az eljárások időtartamát, ennek ellenére az ügyek ¬- az érintettek kellő mértékű együttműködésének hiánya, vagy az ügy bonyolultsága okán - akár másfél-két évig is elhúzódhatnak - jegyezte meg kérdésünkre Horváth Zoltán. Füzesi Géza közlése szerint jelenleg közel kétszáz eljárás zajlik, melyek közül 23 kartellgyanús.

Minden olyan megállapodás, amely az árakra vonatkozik vagy piacot oszt fel a versenytársak között, hátrányos a fogyasztónak - beszélt a kartellek negatív hatásáról Füzesi. Az irodavezető-helyettes hangsúlyozta, az ügyek többsége, mint például a közelmúltban nagy port kavaró dinnyeügy, még folyamatban van.

Kartellvizsgálatok jelenleg többek között az irodaszer-, a cukor- és a kontaktlencse piacokon zajlanak. A végső döntés csak a tényállások teljes feltárása után hozható meg. A kartellekre kiszabott bírság és a versenygazdaságban okozott kár között nagyságrendi különbség van ¬– emelte ki az elnökhelyettes. Füzesi ezután a kartellezés miatt kiszabott pénzbírságok mértékéről beszélt. A múltban cégre kiszabott legnagyobb büntetés több mint 5 milliárd forint volt, míg az egy eljárás keretében összességében kiszabott leghatalmasabb bírság elérte a 7 milliárd forintot- jelentette ki. Füzesi szerint a nyugat-európai viszonylathoz képest Magyarország kartelleljárásai sem nagyságrendileg, sem magatartási formáiban, sem a piacok tekintetében nem kirívóak.

A verseny tisztaságát és a fogyasztói döntések tudatosságát a GVH tájékoztató kampányokkal erősíti. A szervezet igyekszik megismertetni a különböző területek versenyjogi vonatkozásait - emelte ki a Rádió Orient vendége. Füzesi Géza hozzátette, a kartelleljárások indítása nagy presztízsveszteséget hoz a vállalatoknak. A vizsgálatindítás már önmagában visszatartó hatással lehet a piacra.