Magyarország vezető helyen áll a tüdőrák és a szív és érrendszeri betegségek halálozási statisztikájában. A mellkasi szervek vizsgálatát gyanú esetén döntően CT-vel (komputertomográf) végzik, ami a röntgennél kevesebb sugárterhelést jelent. Sokan nem tudják azonban, hogy van egy másik módszer is, az MR (mágneses rezonancia) vizsgálat, mely nem jár sugárterheléssel. Sőt, bizonyos betegségek – például a limfómák – esetében még pontosabb eredményt ad: kimutatja az élő tumorsejteket is.

A beteg állapotáról így többet mond az orvosnak, aki ez által hatékonyabban gyógyíthat – állítja Rudas Gábor, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont vezetője. Rudas szerint a jövő útja a személyre szabott diagnózis és a személyre szabott gyógyítás – erre ad lehetőséget az MR. A Semmelweis Egyetemen immár ötödik éve az országban egyedülálló módon az egész testet lehet vizsgálni úgynevezett diffúzós MR módszerrel – leginkább onkológiai és gyulladásos betegségek esetében alkalmazzák. Segítségével főleg az utókezelésben valósul meg hatékonyan a személyre szabott orvoslás, vagyis kemoterápia után a rendkívül pontos vizsgálati eredmény alapján van lehetőség a kezelést úgy beállítani, hogy a szövődmény a minimálisra csökkenjen.

Sajnos kevés a készülék – Budapesten hét darab van, ebből a Semmelweis Egyetemen kettő. Az egyik, az MR Kutatóközponté az országban a legnagyobb teljesítményű, vagyis „3 Teslás”, azaz sokkal pontosabb és jobb minőségű képet ad, mint a többi – mondja az igazgató. Míg a CT röntgensugárral dolgozik, az MR a mágnese tér változását méri, akár pár perc alatt tiszta képet adva az érintett szervről. A kutatóközpontban betegség jellegétől függően a vizsgálat negyed órás, de háromnegyed órás is lehet. Sajnos mivel kevés a készülék a várólista hosszú, átlagosan fél év, de minden nap jut hely az akut betegeknek, akiknek azonnali vizsgálatra van szükségük.

A készülék segítségével a fővárosi régióban világszínvonalon látják el a gyerekek vizsgálatát. Ez azt jelenti, hogy szinte minden kérdéses esetben a legmagasabb színvonalú MR vizsgálatot tudják biztosítani, ami a gyermekek esetében azért is rendkívül fontos, hogy ne kapjanak sugárzást. Évente több mint három ezer gyermeket vizsgálnak.

A neuroradiológia területén, ami az agy és a gerinc betegségeivel foglalkozik, a stroke kezelésben tapasztalható áttörés – mutat rá Rudas Gábor. Eddig döntően a szélütést is CT-vel vizsgálták – egyszerűen mert több CT készülék áll rendelkezésre -, de ma már tudják, hogy az MR-rel pár perc alatt sokkal több információt kaphat az orvos, így a károsodást egyénre szabottan tudják kezelni. Ugyanez igaz bizonyos gyulladásos, fertőzéses betegségek esetében is (agyvelő-, agyhártyagyulladás, Sclerosis multiplexre, stb.) Az MR-nek – amellett, hogy nincs sugárterhelése -, megvan az az előnye is, hogy például egy veseelégtelen beteget is tudnak vizsgálni, mert nincs szükség a vesét terhelő kontrasztanyag beadására. Vagyis nem kell választani a szerv és vese között. Ahogy a közelmúltban Visegrádon tartott neuroradiológiai konferencián is elhangzott, az MR vizsgálatok területe nagy fejlődés előtt áll.