Az Essexi és az Oxfordi Egyetem kutatói azt fedezték fel, hogy a kártevők évente három kilométert haladnak előre - írja a BBC hírszolgálata a Nature Climate Change című szaklapban megjelent tanulmányt ismertetve.
A kutatók szerint a kártevők az Északi- és a Déli-sark felé tartva olyan területeken telepednek meg, amelyek eddig túl hidegek lettek volna számukra. Friss becslések szerint a világ mezőgazdasági termelésének 10-16 százalékát pusztítják el kártevők vagy fertőzések. A tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a globális felmelegedéssel a helyzet romolhat.
A kutatók az elmúlt ötven év 612 mezőgazdasági kártevőjét és betegségét vizsgálták meg világszerte, köztük az afrikai és ázsiai termést tönkretevő gabonarozsda nevű gombát, az amerikai fákat sújtó szút, valamint baktériumokat, vírusokat és mikroszkopikus fonalférgeket.
Mindegyik kártevő más ütemben terjedt, egyes lepkék és rovarok gyorsabban, évente 20 kilométeres sebességgel, miközben egyes baktériumok nem mozdultak a területükről. Általában azonban a kártevők 1960 óta évente 3 kilométerrel terjedtek tovább.
"Azt tapasztaltuk, hogy az Egyenlítőtől kifelé, a sarkkörök irányában növekszik a kártevők által meghódított terület. Országról országra terjedésük elsősorban a terménykereskedelem számlájára írható. Ezek az élőlények azonban csak olyan helyeken képesek megtelepedni, ahol a körülmények kedvezőek számukra" - magyarázta Dan Bebber, a tanulmány vezető szerzője, az Exeteri Egyetem munkatársa.
A kutatók úgy vélik, a kártevők a magasabb hőmérséklet, vagyis a globális felmelegedés miatt tudtak hidegebb vidékeken is elszaporodni. "A kolorádóbogár vagy krumplibogár jó példa erre. Úgy tűnik, a melegedés miatt vonulhattak be a Skandináv-félszigetre. Finnországban és Norvégiában a hideg telek eddig visszaverték a támadásaikat" - hangsúlyozta Bebber.
A probléma teljes nagyságának felméréséhez azonban a kutatóknak több adatra lenne szükségük arról, honnan erednek és hová tartanak a kórokozók és a fertőzések. "Meg kell védenünk a határainkat, karanténba kell zárnunk a fertőzött növényeket, hogy kevesebb kerüljön belőlük a mezőgazdaságunkba" - fűzte hozzá Bebber.