meghaladva a szeptemberben prognosztizált kicsit több mint 5 százalékot. Jövőre azonban 4,2 százalékkal, azt követően pedig 4,5 százalékkal bővülhet a GDP a gazdaságkutató szerint.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében a Századvég jelezte: a következő évek prognózisai a szokásosnál nagyobb kockázatot rejtenek, nem ismert még ugyanis a kilábalás folyamata és a tartós károk volumene sem.

A Századvég felhívta a figyelmet arra, hogy a második negyedév jelentős sokkhatása után a harmadik negyedév végére egyes ágazatok teljesítménye már elérte vagy akár meg is haladta a vírus megjelenése előtti szintet, de több ágazat (például turizmus, szállítás) teljesítménye még érdemben elmaradt a korábbitól.

A háztartások fogyasztása a Századvég becslése szerint 3 százaléknál kisebb mértékben esik vissza az idén. A jelentősebb fogyasztás-visszaesést megakadályozta a munkaerőpiac stabilitása - mutatott rá az intézet, utalva arra, hogy a korábbi munkaerőhiány eredményeként a munkanélküliségi ráta becslésük szerint csak 4,2 százalékig emelkedett.

A beruházások az idén több mint tizedével eshettek vissza, amiben nagy szerepe volt a vírus okozta bizonytalan gazdasági környezetnek, illetve az állami, önkormányzati és vállalkozási beruházások halasztásának, valamint az uniós források ciklikusságának is - közölte az intézet. A következő két évben már növekedésre számítanak e tekintetben is; ezen a téren - jelezték - meghatározó lesz az uniós források felhasználásának sebessége.

Az export az európai gazdaságok tavaszi leállása miatt jelentős visszaesést szenvedett el, ezt követően azonban fordulat következett be, így a kutatóintézet számításai szerint a kivitel megközelítette idén a korábbi évek szintjét. Az import mérsékelt visszaesésével számolnak, figyelembe véve az egészségügyi eszközök behozatalát is.

Éves szinten a Századvég a jegybanki cél fölötti, de a célsávon belüli 3,3 százalékos pénzromlásra számít. Ezen belül azonban az átlagosnál jelentősebben nő az élelmiszerek ára, ami a háztartások inflációs érzetét felfelé tolja.

A költségvetési hiány az idén magasan, a GDP 8 százaléka fölött alakulhat a romló makrogazdasági környezet, illetve a növekvő kormányzati kiadások miatt - hívta fel a figyelmet a Századvég. A gazdaságkutató szerint nagy hangsúlyt kell fektetni a korábbi évek szigorú költségvetési politikájához való visszatérésre, az államadósság határozott csökkentésére.

Az intézet várakozásai szerint a költségvetési deficit a jövő évben még magasan, 6,7 százalékon alakulhat, majd 2022-re 3,5 százalékra csökkenhet.

A GDP-arányos államadósság a tavalyi 65,4 százalékos szintről idén 81,0 százalékig emelkedhet, majd ez 2022-re 73,7 százalékra mérséklődhet - jelezte a Századvég.