Szinte megszűnt a munkanélküliség a Nyugat-magyarországi régióban, de ennek hatására az egekbe szöktek a lakásárak, és havonta kell betanítani az új munkásokat - írja a HVG.

Elsőként az alföldiek vették észre, hogy mennyire megéri Szombathelyre, Sopronba, vagy valamelyik kisvárosba költözni a nyugati határ mentén, mostanra azonban románok, erdélyi magyarok, de még bolgárok és más balkániak is érkeznek.

A HVG egyik szombathelyi olvasója így nyilatkozott:
"A magyar már nem fogja elvállalni, hogy mosogasson, inkább átmegy Ausztriába. Nem baj, megcsinálja helyette minimálbérért a román."

Többen is beszámoltak róla, hogy egyre gyakrabban vesznek fel a helyi cégekhez alföldieket, erdélyi magyarokat vagy románokat. Főleg fiatal felnőttek érkeznek, akiknek nem kell egzisztenciájukat hátrahagyniuk a költözésnél, alacsony fizetéssel rendelkeztek, és a szüleik sincsenek még abban a korban, hogy folyamatos gondozást igényeljenek.

A folyamatot így írta le a HVG: a helyi lakosok elmennek Ausztriába dolgozni, a helyükre pedig keletiek érkeznek, akik alacsonyabb bérrel is beérik, hogy aztán minél hamarabb elmenjen inkább ők is Ausztriába.

Az ingázó magyarok többsége az építőiparban, a turizmusban vagy a mezőgazdaságban dolgozik, így leginkább ezekben a szektorokban lenne nagy munkaerőhiány a határ magyar oldalán, ha nem jönnének a belső migránsok.

Soproni és szombathelyi munkaadók arról számoltak be a HVG kérdésére: ha üresedés van, napokon belül találnak új dolgozókat, akik beérik alacsonyabb fizetéssel is. A minimálbér és a szakmunkás-bérminimum év eleji megemelése sem változtatott ezen érdemben, még így is annyival a helyi átlag alatt maradtak ezek az összegek, hogy a cégek probléma nélkül ki tudják fizetni.