- jelentette be Adrian Caciu pénzügyminiszer.

A módosítások többsége jövőre lép hatályba. Január elsejével a jelenlegi 5-ről 9 százalékra emelkedik a szállodákban, éttermekben és étkeztetési cégeknél alkalmazott áfakulcs. Az édesített italok eddig kedvezményes 9 százalékos áfája helyett az általános, 19 százalékos áfát alkalmazzák. Az osztalékadó a jelenlegi 5-ről 8 százalékra emelkedik, a szerencsejátékokból származó jövedelmekre pedig progresszív adót vetnek ki.

Szigorítják azokat a feltételeket, amelyek mellett a kis cégek - "mikrovállalatnak" minősülve - bevételük 1 százalékának megfelelő összeget fizethetnek társasági adóként a nyereség 16 százaléka helyett.

A jelenlegi 30 ezer lejről (1 román lej 81,78 forint) 10 ezer lejre csökkentik azt a havi bruttó bevételküszöböt, amely alatt adókedvezményekben részesülnek az építőipari, élelmiszeripari és mezőgazdasági dolgozók. Eltörölnek egy sor adókedvezvényt az ingatlanok adásvételénél, egyebek mellett csak az első, áfa nélkül legfeljebb 600 lej értékű új lakás megvásárlásakor alkalmazható az 5 százalékos kedvezményes áfakulcs.

Az eddigi 100 ezer euróról 25 ezerre csökkentik a magánvállalkozók esetében azt az éves bevételi értékhatárt, amely alatt átalányadózásra jogosultak. A munkavállalók esetében az alapbér 33 százalékára korlátozzák az adómentes utalványok és bónuszok értékét.

Fokozatosan emelkedni fog a dohánytermékek és szeszesitalok jövedéki adója, ez a rendelkezés már az idén augusztus elsején hatályba lép.

A bukaresti kormány számításai szerint az intézkedéscsomag idén 1,19 milliárd lejes, jövőre 10,5 milliárd lejes többletbevételt hozhat a román költségvetésnek.

Nicolae Ciuca miniszterelnök a pénteki kormányülés elején leszögezte: a módosítások célja a stabilitás és a kiszámíthatóság biztosítása az üzleti szféra számára a befektetések ösztönzése érdekében, valamint bizonyos kivételek megszüntetése.

Rámutatott: az adóügyi módosításokról szóló sürgősségi rendelet tervezetének közvitája során egyeztetéseket folytattak az üzleti szféra, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek képviselőivel, illetve kikérték a nemzetközi pénzintézetek, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap véleményét is.