Városlista
2021. szeptember 28, kedd - Vencel

Hírek

2011. November 26. 14:54, szombat | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Adventre készülve

Adventre készülve

Hétvégén kezdődik az adventi időszak, az ünnepi hangulat már a levegőben van, vasárnap meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. De mióta létezik ez a hagyomány?

Az OrientPress Hírügynökség utánajárt, vajon egykori szokásainkból mit őrzünk, milyen ételeket/italokat fogyasztunk az ünnep alkalmából. Mindebben Szojka Emese, a Néprajzi Múzeum muzeológusa volt a segítségünkre.

- Mikortól számítjuk és meddig tart az adventi időszakot?

A polgári, latin időszámítástól eltérően, az egyházi év kezdetét adventtől számítják, amely András napjához – nov. 30. – a legközelebb eső vasárnappal kezdődik – dec. 25-e előtti negyedik vasárnappal, s négy hétig tart. A régi egyházi rendtartás szerint böjttel megerősített előkészület karácsony ünnepére, a szent időre, az Úr érkezésére – adventus Domini. Ilyenkor a hagyományok szerint tilos volt a mulatozás, lakodalmakat sem tartottak, bezárták a fonókat is, ahol a téli időszakban a fiatalok munka mellett ismerkedtek, találkoztak egymással. Márton napjától (nov. 11.) adventig tartott az ún. kis farsangi időszak, amikor a falusiak már bevégezték a mezőgazdasági munkákat, megteltek a kamrák élelemmel, a pincék az újborral. Ez a rövid tél eleji időszak volt a szokás szerint a lakodalmak és táncmulatságok ideje, amely majd vízkereszttől farsangig tartóan, a karácsonyi ünnepek után folytatódik, s zárul majd ismét egy böjti szakasszal, a húsvét előtti nagyböjttel.

- Az adventi koszorú hagyománya honnan és mikortól ered?

Nem régi, német eredetű egyházi kezdeményezés. Egyes források szerint egy hamburgi lelkész a 19. század 60-as éveiben készített először mennyezetről függő fenyőkoszorút az adventi napok számát jelképező 24 gyertyával, amely az idők során 4-re, az adventi vasárnapok számára csökkent. Így minden alkalommal egy gyertyát gyújtunk meg ilyenkor, s az utolsót karácsonykor.

- Magyarországon milyenek az adnventi a gyertyagyújtási szokásaink?

Nálunk a 20. sz. első felében kezdett meghonosodni, a két háború közötti évtizedekben már a polgári otthonokban is terjedt, bár mérsékelten. Új divatja a rendszerváltozás utáni években kezdődött, nem kis mértékben a virágkötő iparág hatására, ami találkozott az új szokásokat, ünneplési módokat kereső társadalmi igénnyel. A korábbi időszakban a gyertyagyújtás a karácsonyi napokra, a fenyőfán elhelyezett gyertyákra korlátozódott. Ámbár szép hagyománya volt az első gyertyagyújtásnak a történeti korokban Szt. Márton napján, amikor a boltosok és iparosok lakomával ünnepelték meg ezt az eseményt; a családok pedig a Márton napi sült lúd köré égő gyertyát helyeztek; jóbarárok, jószomszédok ilyen gyertyával díszített tálat küldtek egymásnak.

- Az adventi naptár, amely a gyerekek várakozását teszi izgalmassá, honnan ered és mióta népszerű?

Alapvetően polgári eredetű szokásról van szó, s mint ilyen ez is nálunk német nyelvterületről érkezett hatás. Újabban, néhány évtizede a kereskedelem révén terjed.

- Milyen ételek/italok kötődnek ehhez a néhány hetes időszakhoz?

Mivel böjti időszakról van szó, különösen a szerdai és pénteki napokon - a böjtös ételekről beszélhetünk inkább. A zsíros és húsos ételek kerülése, a gabonákból készült kásafélék és hüvelyesekből készült egyszerű ételek napjai ezek.

- Mennyire tartjuk ma a népszokásokat Magyarországon?

Az ünneplés alapvető emberi igényeket elégít ki, így minden kor része. Az ünnep attól az ami, hogy közösségi szabályok, rítus szerint, meghatározott módon, keretek között történik. Még a mai, sokszor minden korlátot nélkülöző korunkban is megtartjuk régi ünnepeinket különösen ott, ahol a családban kisgyermekek vannak, a szülők inkább érzik a hagyományok átörökítésének szükségét. Az hagyományok diktálta ünnepi keretek nélkül valójában az ünnep nem lenne az, ami.

- Miben mások mai adventi szokásaink, mint régen?

A vallási tartalom elhalványulóban van; falun régen ilyenkor tartották a hajnali miséket, erre az időre szokás volt bezárni ajtót, ablakot, ólakat, nehogy az ártó szellemek kárt tehessenek bármiben is. Alig hiszem, hogy a boszorkányoktól, a hosszú téli sötétben megbújó ártó szellemektől ma valaki is tartana. Ugyanakkor ezen az égövön a napsütés és napfény hiánya kedélyünkre nyomasztóan hat; a gyertyafény, akár az adventi koszorún és a várakozás a karácsonyra mégis bizakodással tölti el az embert. Ezért teszünk adventi koszorút munkahelyünk szobáiba, állítunk mindenhova – vendéglőkbe, közterekre, plázákba - karácsonyfákat – sokszor idő előtt is. Az angolszász szokásvilágból átvett örökzöldekből kötött koszorú ajtóra függesztve pedig életben tartja a reményt, hogy a hideg tél egyszer elmúlik, s újra zöldül a természet. S ha nem is jelenti e képzeteket, de szépségük és változatos összeállításuk jó hatással van környezetünkre.

Óvári Enikő

OrientPress Hírügynökség

Címkék: advent

Ezek érdekelhetnek még

2021. Szeptember 28. 17:10, kedd | Belföld

Folyamatosan nő a szennyvíz koronavírus-koncentrációja

Lassú ütemben, de folyamatosan növekszik a szennyvíz koronavírus-koncentrációja - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a legfrissebb adatokat ismertetve kedden a honlapján.

2021. Szeptember 28. 15:00, kedd | Belföld

Hatvan település részvételével rendezik a Nemzeti Vágtát

Hatvan magyarországi és határon túli település részvételével rendezik a hétvégén a 14. Nemzeti Vágtát a budapesti Hősök terén

2021. Szeptember 28. 08:50, kedd | Belföld

Közjogi tárgyú törvénymódosításokról tárgyalnak a képviselők a parlamentben

Az Országgyűlés kedden öt előterjesztés általános vitáját bonyolítja le.

2021. Szeptember 28. 08:48, kedd | Belföld

Covid-gyógyszer tesztelésében vesz részt az SE

Uniós szinten elsőként vizsgált beteget a Semmelweis Egyetem (SE) egy új Covid-gyógyszerrel kapcsolatos kutatásban, amelynek célja a szájon át szedhető készítmény hatékonyságának igazolása