- jelentette ki Frans Timmermans alelnök, az uniós parlament európai klímarendeletet megvitató keddi plenáris ülésén. Az alelnök elmondta: a 2050-re klímasemlegességet céljául kitűző Zöld megállapodás mérföldköve lesz a kötelező érvényű európai klímarendelet elfogadása. Az ehhez kapcsolódó uniós jogszabályoknak kötelező érvényűvé kell válnia minden EU-tagállamban, még ha ez komoly kihívásokat is jelent - mondta. Hozzátette, hogy az éghajlatváltozással tagállami szinten nem lehet mit kezdeni, csakis a globális megközelítés lehet hatékony. Felhívta a figyelmet, hogy a kitűzött célok eléréséhez, mindenkinek - az ágazatoknak és az állampolgároknak egyaránt - áldozatokat kell hozni. A tiszta energiára való átállás költségeivel kapcsolatban azt mondta: "minél előbb fogunk bele annál olcsóbb lesz, de még többe kerülhet, ha most nem cselekszünk."

Tóth Edina a Fidesz képviselője nagyratörő megoldásokat sürgetett, és azt mondta a klímarendelet elfogadása megerősítheti, hogy ne csak az egyes tagállamok, hanem az egész EU együttesen lépjen fel a klímaváltozás elleni küzdelemben. Kifejtette ugyanakkor azt is, hogy az Európai Bizottság legfrissebb tanulmánya nem mutatta be, hogy a tagállomokra milyen hatást gyakorolhat az átállás, ezért részletes modellezést kell végezni, amelyhez idő kell. A célok eléréséhez szavai szerint jó példák kellenek, és megemlítette, hogy Magyarország az élvonalba tartozik a vállalt szén-dioxid-kibocsátás terén.

Felhívta azonban a figyelmet, hogy nem elfogadható a családokkal megfizettetni a költségeket a "klímarombolók" helyett, továbbá el kerülni az élelmiszer és energiaárak növekedését. "A klímasemlegesség elérése érdekében minden gazdasági ágazatnak cselekedni kell, viszont az sem megengedhető hogy az ipari szereplők lehetetlen helyzetbe kerüljenek" - tette hozzá.

Rónai Sándor, a DK politikusa szerint az EU nem nézheti tovább tétlenül a környezet károsítását, "mert minden egyes eltékozolt nap klímakatasztrófához vezethet." Rámutatott: a kitűzött célokkal kapcsolatban nem lehet engedményeket tenni, mert csak ezek által lehet kézzelfogható eredményeket elérni. Meglátása szerint ahhoz kell ragaszkodni, hogy 2030-ra 65 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kerüljön a levegőbe.

"Nem lehet továbbá azt se hagyni, hogy a tagállami kormányok, köztük a magyar is, csak 2030 után kezdjen el valódi zöldpolitikával foglalkozni, mivel így a 2050-re tett célkitűzések nem megvalósíthatók" - tette hozzá.