A Pro Kultúra Sopron Nonprofit Kft., az Alpok Képzőművészeti Kör és a Soproni Képzőművészeti Társaság közös rendezvényeként megnyílt Sosztarich András grafikus-festő „DECRESCENDO” című kiállítása a Liszt Központban.Az eseményt Abdai Géza alpolgármester nyitotta meg, aki beszéde elején a napokban betöltött 90. születésnapja alkalmából is köszöntötte Sosztarich Andrást:

- Annak a sokoldalú soproni polgárnak a kiállítás-megnyitóján üdvözölhetem Önöket, aki az elmúlt napokban töltötte be 90. életévét. A Jó Isten éltesse sokáig erőben, egészségben. Nemcsak családja, de a város javára is fogalmazott a Sopron közösségi ügyeiért felelős alpolgármester.

Abdai Géza személyes hangvételű emlékét idézte fel megnyitó beszédében:
- Talán a nyolcvanas évek elején történt, amikor a gyermekünket vittük fel a Dalos-hegyre síelni. Ott láttunk egy síelőt, aki fittyet hányt a síelők között már akkor is meglévő divatversenyre, márkafitogtatásra, ő ugyanis nem drága Fischer, Atomic vagy Rosignol lécet viselt, hanem valahonnan a síelés hőskorából származó darabot. Talán egy katonai faléc volt a lábán, rugós kötéssel. De a figyelmet nem ez ragadta meg, hanem az, hogy ez a valaki milyen könnyedén, elegánsan síelt.

Nem tudtam levenni róla a tekintetemet.

Majd nyáron, mikor kimentünk a Fertő tóra, ott is találkoztunk vele. Látszott rajta, hogy ezen a területen is otthonosan mozog. A vizisportokat kedvelők és a Fertőre kijárók között is köztiszteletnek örvend.

Aztán amikor egyszer kivittem a fiamat az Anger réti körrepülő modell pályára, hát ott is találkoztam ezzel a szikár, egyenes tartású férfival, aki magával ragadó módon "reptetett", a gyerekeknek is szívesen mesélt a sportág szépségéről.

Azt hiszem, ekkor kérdeztem meg valakitől, hogy ki ez a különös, vagy inkább különleges ember, aki télen is, nyáron is, havon is, vízen is, a levegőben is megtalálja és megragadja a lehetőséget, hogy mozogjon, sportoljon.

Akkor hallottam először a nevét. Megtudtam róla, hogy ő a köztiszteletben álló, városszerte ismert Sosztarich hentes család tagja, aki nem folytatta a családi hagyományt, hanem egy kissé kanyargós életkezdet után a város szolgálatába szegődött. Eredményes munkájához nagyon jó alapot adtak az iskolái, a Petőfi téri elemi, a Széchenyi reálgimnázium, majd később a műegyetemen eltöltött két év.

Fiatalkorában, ifjúkorában szerette meg a természetet, sportot, de sokoldalú érdeklődése és tehetsége a rajzolás és a festészet terén is megmutatkozott. Pallérozásában nagy szerepet vállalt a képességeit felfedező rajztanára, Soproni Horváth József festőművész, aki nyolc éven át különórák hosszú során véste bele az alapokat.

Tette ezt olyan hatással és eredményességgel, hogy fél évszázados kihagyás után sem jelentett gondot a folytatás. A festőecsetet ugyanis csak a 90-es évek elején vette újra elő.

(...)

Egy bölcselet szerint nem azok a napok számítanak, amelyek elmúltak, hanem azok, amelyekre emlékezünk. Sosztarich András nagyon sok olyan nappal megajándékozott bennünket, amikre emlékezünk. Sőt, örömmel emlékezünk. Kívánom magunknak, hogy ezen a napoknak a száma még tovább gyarapodjon - mondta Abdai Géza megnyitójában. .

Sosztarich András fest, rajzol. Tagja az Alpok Képzőművészeti Körnek és a Soproni Képzőművészeti Társaságnak is, rendszeres résztvevője az alkotótáboroknak Sarródon és Balfon. Nemcsak Sopronban és környékén, hanem Bécsben, Grazban is megismerhették munkáit, melyeknek egy kiállításnyi gyűjteményét most itt láthatjuk. Megcsodálhatjuk a nyugalmat, békességet sugárzó képeket, a színek harmóniáját, lágyságát. Képeit látva, nem azon gondolkodunk, hogy mit üzen, mit akar kifejezni a művész, hanem egyszerűen, a gondokat, problémákat elfelejtve, a képekkel kellemes társaságban vagyunk.

És közben gondolunk az alkotóra, vagyis arra az emberre, akinek köszönhetően részesei lehettünk számtalan élménynek. És tisztelegjünk előtte, tisztelegjünk a páratlanul gazdag kilenc évtizedének erőfeszítései és eredményei előtt, a háború utáni Sopron újjáépítésében vállalt szerepétől kezdve a különféle sportágak nemzetközi versenyeinek szervezéséig. Ez a sokoldalúság sosem öncélú volt, hanem értékmegőrző és értékteremtő.

A kiállítás megtekinthető 2013. március 03-ig, 10-18 óráig.