A kilencvenes évek közepén a hazai háztartások nagyjából egyharmadnyi fizetést áldoztak élelemre, és ez a mutatószám mára sem változott sokat, mely jól mutatja, hogy a fogyasztás szerkezetváltása, ami egyben a gazdaság modernizációját is jelenti, lassan halad előre. Ennek eredményeként mára harmadannyi időt töltünk hipermarketekben, mint tíz éve, és fogyasztási szokásaink megváltozása már minden ágazatra jelentős hatással van, így a turisztikai szegmensre is – mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója, a BGF docense a Kiterjesztett marketing konferencián.

„A hazai fogyasztói magatartásra az egyik legerősebb hatást ma a társadalmat szétfeszítő általános bizalmi válság gyakorolja” – emelte ki Kozák Ákos a GfK Hungária igazgatója, a BGF docense, a Budapesti Gazdasági Főiskolán rendezett Kiterjesztett marketing konferencián. Hozzátette, bár 2012 utolsó negyedévében a bizalmi indexek stagnáltak a korábbi negyedévek csökkenéséhez képest, mégis arra hívja fel a figyelmet, ez inkább csak azt jelenti, hogy „az emberek beárazták 2013-at és nem várnak sem túl sok rosszat, sem túl sok jót”. Mint kiemelte, a 2013-as első két negyedév adatai vízválasztóak lehetnek, hiszen amennyiben a bizalmi index emelkedésnek indul, az akár a fogyasztás növekedését is előre jelezheti.

Érdemes ugyanakkor óvatosan bánni az előrejelzésekkel, hiszen a fogyasztói magatartás másik meghatározó összetevője a háztartások rendelkezésére álló jövedelem. Általános tétel, hogy a csökkenő dinamikájú jövedelmek csökkenő fogyasztást eredményeznek. Napjainkra pedig a vásárlások lassan olvadó élmény jellege oda vezet, hogy harmadannyi időt töltünk hipermarketekben, mint tíz éve. Mára az élmény megélése áttevődött az ésszerű és megengedhető vásárlási aktus keresésébe.

„A csökkenő fogyasztás oka egyebek mellett az is, hogy manapság a hazai háztartások a családi költségvetés 25%-át költik élelmiszerekre. Ennek jelentőségét jól szemlélteti, hogy a magyarok a kilencvenes évek közepén is nagyjából egyharmadnyi fizetést áldoztak élelemre, akárcsak például a dél-koreaiak három évtizeddel ezelőtt. Ám mára a dél-koreaiak már csak keresetük valamivel több, mint egytizedét költik ételre, italra. A fogyasztás szerkezetváltása, ami egyben a gazdaság modernizációját is jelenti, nálunk lassabban megy végbe” – hívta fel a figyelmet a BGF docense.

A fogyasztói szokások megváltozása ugyanakkor kihatással van egyéb iparági szegmensekre is. A házon kívüli (Out of Home) étkezés mértéke a válság előtti állapothoz képes 30-50 százalékkal esett vissza, a jó nevű, fővárosi éttermek az elmúlt években harminc százalékkal kevesebb vendéget szolgáltak ki. A probléma tovább gyűrűzik, hiszen ma a gasztronómia az egyik hajtóereje a nemzetközi turizmusnak. Ahol nincsenek magas színvonalú éttermek, oda a kiemelt vásárlóerejű látogatók sem utaznak.