- írja internetes felületén a South China Morning Post (SCMP) hongkongi lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.

A török elnök július 2-án tett látogatást Pekingben, ahol Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott, mikor a kínai állami sajtó közlése szerint ténynek nevezte, hogy a távol-keleti ország nyugati részén fekvő Hszincsiangban az emberek boldog életet élnek Kína fejlődésének köszönhetően. A SCMP értesülése szerint azonban Törökország pekingi nagykövetségén a múlt héten egy zárt ajtók mögött zajló megbeszélésen egyes török tisztviselők elmondták: Erdogan Hszincsianggal kapcsolatos szavait félrefordították, de a török fél kérése ellenére Peking nem korrigálta a hibát, így a Hszinhua kínai állami hírügynökség hibásan idézte a török elnököt a találkozóról készült jelentésében, melyet aztán a kínai sajtó széles körben átvett. A megbeszélésről kiszivárgott információk szerint Erdogan valójában úgy fogalmazott: Törökország reméli, hogy Hszincsiangban az emberek boldogan élnek, békében és jómódban.

Peking és Ankara kapcsolatában meghatározó szerepet játszik az ujgur terület kérdése. Februárban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában Törökország aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy jelentések szerint a kínai hatóságok átnevelő táborokat működtetnek Hszincsiangban, hogy megfékezzék az ujgurok körében a szélsőséges nézetek terjedését. Peking álláspontja szerint a hszincsiangi lakosság tagjai szabad akaratukból vehetnek részt a központok kínálta képzéseken, míg nemzetközi jogvédő szervezetek, valamint az ENSZ megfigyelői szerint legalább egymillió ujgurt zártak akaratuk ellenére átnevelő táborokba Hszincsiangban.

Erdogan júliusi látogatásakor azonban érzékelhetően engedékenyebb hangnemet ütött meg a témával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy "mindkét fél érzékenységének figyelembe vételével megoldást találhatnak a kérdésre ".

A honkongi lap rámutatott: két héttel ezelőtt, amikor 22 ország ENSZ-nagykövetei közösen szólították fel Pekinget, hogy hagyjon fel az ujgurok tömeges elzárásával, Törökország nem foglalt állást, míg több más, többségében muszlim vallású állam, egyebek mellett Szaúd-Arábia és Pakisztán Kínát vette védelmébe.

Kínában közel 11 millió ujgur él, Törökországban becslések szerint mintegy 40 ezren vannak, és az elmúlt években menekültek oda Hszincsiangból a kínai hatóságok intézkedései elől.

Peking a múlt héten adott ki fehér könyvet Hszincsiang történelmével és nemzetiségeivel kapcsolatos álláspontjáról, melyben egyrészt cáfolja a türk nyelvű ujgur nemzetiség türk eredetét, továbbá hangsúlyozza, hogy az ujguroknak nem őshonos vallása az iszlám, ráadásul nem minden ujgur gyakorolja ezt a vallást.