Stroke (szélütés) alakul ki akkor, amikor vérkeringési zavar miatt az agy nem kapja meg az életfontosságú oxigént és tápanyagokat, ennek következtében az idegsejtek pár percen belül működésképtelenné válnak, majd pusztulni kezdenek. A stroke jelentős népegészségügyi probléma, önmagában a harmadik leggyakoribb halálok az iparosodott országokban. Emellett a hosszú távú rokkantság egyik fő oka, évente ötmillió embert tesz tartósan rokkanttá a világon (kiterjedt és tartós károsodást eredményezhet: gyengeséget vagy bénulást, a megismerő-gondolkodási funkciók károsodását). Az életkor előrehaladtával párhuzamosan növekszik a stroke kockázata. A stroke jelenlegi gazdasági terhe óriási, az Európai Unió (EU) összes egészségügyi kiadásának 2-3 százalékát teszi ki.

A pitvarfibrilláció (pitvarremegés) a leggyakoribb tartós szívritmuszavar, a stroke egyik legjelentősebb, kezelhető kockázati tényezője. Jellemzője, hogy a szív pitvarainak ritmusos, koordinált működése megszűnik, a megfelelő erősségű összehúzódások hiányában a vér nem tud teljesen kiürülni a pitvarokból. A pangó vér hajlamos a rögösödésre, a pitvarfibrilláló betegek szívpitvarában kialakuló vérrög (trombus) pedig a kamrán át a főütőérbe kerül, onnan pedig az ütőerekbe, ahol elakadva érelzáródást (embólia) okoz. Az agyi erekben elakadó vérrög vértelen (iszkémiás) stroke-ot okoz. Pitvarfibrilláló betegeknél a stroke kockázata ötször magasabb, mint az átlagnépességben. Ha pitvarfibrilláció is fennáll, a stroke miatti halál előfordulása közel kétszer magasabb férfiaknál és háromszor magasabb nőknél, mint nem-pitvarfibrilláló betegek esetén. A pitvarfibrillációhoz társuló stroke súlyosabb, jelentősebb rokkantságot okoz és rosszabb a kimenetele, mint a pitvarfibrilláció nélküli stroke esetében, az egy éven belüli halál valószínűsége 50%.

A jelenlegi kezelés olyan gyógyszerek (K vitamin antagonisták) használatára épül, melyeknek korlátai és nehézségei jól ismertek (étel- és gyógyszerkölcsönhatások, rendszeres laboratóriumi ellenőrzés szükségessége), emiatt a stroke megelőzés sokszor elégtelen.

Mivel Európa népessége idősödik és a pitvarfibrillációra hajlamosító betegségek (pl. szívroham) túlélése javul, egyre nagyobb lesz azon idős betegek száma, akik fokozott kockázatnak vannak kitéve.

Előrejelzések szerint az EU-ban az új stroke esetek száma a 2000-ben észlelt évi 1,1 millióról 2025-re várhatóan 1,5 millióra, a pitvarfibrilláló betegek száma pedig 2050-re kb. 2,5-szörösére nő.

Sürgős intézkedések szükségesek a stroke drámaian növekvő klinikai, gazdasági és társadalmi terheinek, illetve az egyénre, a gondozókra és a családokra gyakorolt negatív hatásainak megoldására. Ennek első lépése lehet a pitvarfibrillációban szenvedő betegekkel való kiemelt foglalkozás.

Az „Akció a stroke megelőzéséért” egy európai egészségügyi szakemberekből (kardiológusok, neurológusok, alapellátásban dolgozó orvosok) valamint a javaslatokat támogató egyénekből és társaságokból (betegképviselők, döntéshozók, egészségügyi gazdasági szakemberek) álló csoport. Célja a pitvarfibrilláció jobb és korábbi felismérésének és gondozásának biztosítása, valamint a pitvarfibrillációhoz társuló stroke megelőzéséhez szükséges hatékonyabb intézkedések és kezelések bevezetése.

Ehhez a nemzetközi kezdeményezéshez Magyarország is csatlakozott, a Magyar Kardiológus Társaság, a Magyar Stroke Társaság és a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaság támogatásával.