A Magyar Nemzet azt írja, hogy eddig 13,5 milliárd forint bevétel folyt be az e-útdíjból. A tavalyi bevétel 78,8 milliárd forint volt, ami 5 százalékkal múlta fölül a tervezettet. Az összbevétel 90 százaléka 3,5 tonnát meghaladó össztömegű, négy- vagy többtengelyes tehergépjárművektől származott.

A fuvarozók év eleje óta kezdeményezhetik az utólagos fizetési módban való részvételüket az elektronikus útdíjfizetési rendszerben, és hamarosan teljessé válik az ellenőrző infrastruktúra. Emellett folytatódik a szakaszok finomhangolása az e-útdíjat fizető cégek javaslataira a HU-GO rendszerben.

Egyes fuvarozók az út használata után váltották meg a viszonylati jegyet – ez volt az egyik leggyakoribb felhasználói hiba a HU-GO elektronikus útdíjszedési rendszerben. Hamarosan azonban legálisan is lehetőség nyílik az utólagos fizetésre, ehhez azonban a vállalkozásoknak részt kell venniük a hitelbírálati folyamatban. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. január óta folyamatosan fogadja be a kérelmeket, amit eddig több mint háromszázan nyújtottak be. A hitelképes fuvarozókat fizetőképességük alapján három csoportba sorolják. Az alacsony kockázatú cégnek nem kell biztosítékot nyújtania, a közepes és a magas kockázatú ügyfélnek azonban bankgaranciával kell rendelkeznie. Akivel szerződést köt a NÚSZ, heti, kétheti vagy akár havi elszámolással az úthasználatot követően fizetheti az úthasználati díjat.

Ahhoz, hogy mindez jól működjön, hatékony ellenérzésre van szükség. Márpedig az útdíjrendszer ellenőrzési tevékenysége már most az, ezt bizonyítja, hogy a fuvarozói érdekképviseletek jelezték, tagjaik az utóbbi hónapokban egyre több bírságot kaptak. Eredetileg az ország hetvennégy pontján összesen 101 rögzített ellenőrző kaput terveztek kiépíteni. Ezek közül egy híján száz el is készült, az M6-os autópálya Pécs közeli déli szektorán pedig várhatóan tavasszal felépül az utolsó két kapu. Mellettük a NÚSZ 45 autóval végez adatgyűjtést, a helyszíni megállításos ellenőrzést pedig a rendőrség hatvan autóval végzi folyamatosan.