Miért is állítjuk át az órákat?

Az eredeti időszámítás a téli, a nyári időszámítás csak az első világháború óta része az életünknek. Először 1916. április 30-án tekerték egy órával előbbre az órát a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia területén.

A nyári időszámítás célja az energiamegtakarítás volt: a napfényes órák számát jobban ki tudták használni, kevesebb mesterséges világítást kellett használni április és október között.

Az egy órával későbbre tolódó napnyugta a kisgyerekes családok számára is jól jön abból a szempontból, hogy óvoda, iskola után hosszabbra nyúlhatnak a nyári hónapokban a szabadban töltött programok.

Az Európai Unió 1996-ban egységesítette, majd 2001-ben irányelvben rögzítette a nyári időszámítás szabályait. Napjainkra azonban - többek között az energiatakarékos rendszereknek köszönhetően - az óraátállítással nyert energiamegtakarítás elhanyagolható mértékű, miközben számos vele járó adminisztratív és egyéb költség merül fel.

Évek óta szó van róla, hogy eltörlik, ám ennek időpontja mindig tolódik. 2021-ben kellett volna az Európai Unió tagállamainak eldönteniük, hogy melyik időzónába szeretnének tartozni. Ezt az időpontot azonban felülírta a Covid-járvány, majd később az Ukrajna elleni 2022-es orosz invázió miatt csúszott a dolog. Legkorábban 2025-ben van kilátás arra, hogy erről a témáról döntsenek az Európai Unióban.

Így hat a gyerekekre a téli időszámítás!!!

Bár az október végi óraátállításkor nyerünk egy órát, hiszen éjjel 3-ról tekerjük vissza az órát 2-re, ám az alvás-ébrenlét ciklusa ilyenkor is zavart szenved, összezavarja a bioritmust.

Normál esetben a gyerekek szervezete néhány nap alatt alkalmazkodik a téli időszámításhoz, ám addig rosszabb lehet a közérzetük, a teljesítményük, romlik a koncentrációs képességük, nyűgösebbek lehetnek.

Az elalvással és az ébredéssel is lehetnek gondjaik néhány napon át. Ami azonban hosszabb távon megviselheti őket, az az, hogy korábban sötétedik, így az iskolából, óvodából hazafelé már kevesebb lehetőség adódik a szabadtéri programokra.

A téli napfordulóig - mely 2023-ban december 22-e - egyre rövidebbek lesznek a nappalok: ekkor 15:55-kor lesz napnyugta - ez egyúttal a téli szünet első napja is idén.

A gyorsabb álomba merülést és a mély alvást elősegítik a megfelelő étkezési szokások is. Egyes tápanyagok a tanulmányok szerint kifejezetten elősegítik a jó alvást.

Túdósító/Újságíró

Kovács Tibor Csaba