Városlista
2024. április 24, szerda - György

Hírek

2021. Május 10. 09:54, hétfő | PR

Így születtek meg az első szinkronizált filmek

Így születtek meg az első szinkronizált filmek

A magyarok százszor inkább egy szinkronizált filmet választanak, mint feliratosat. Arról már nem is beszélünk, hogy eredeti nyelven hányan szeretik megnézni a filmeket.

De nem volt ez mindig így, jó időbe telt, míg a szinkronizált filmek átvették az uralmat.

Vannak ikonikus magyar szinkronhangok, amiket már nem tudnánk elválasztani a külföldi sztárok arcától. Köztük például a Hungarianvoices szinkronstúdió egyik alapítója, Galambos Péter, aki Vin Disel állandó magyar hangja. Más hangjával már nehezen tudnánk elképzelni egy akciófilmet, amiben Vin Disel veri laposra az éppen aktuális ellenfelét, pedig Péter kristálytiszta hangja elég távol esik Vin Disel pincemély és enyhén beszédhibás hangjától. Ezt azon kevesek értik a leginkább, akik feliratozva is megnézték a világsztár filmjeit. De hogyan lettek ilyen kevesen a feliratos filmek rajongói?

A szinkronizálás kezdetei

A némafilmek korában minden film feliratozott volt, hiszen a szereplők mondanivalóját a filmbe szúrt paneleken jelenítették meg. Tehát a feliratozás, mint olyan, egyáltalán nem volt idegen.

A első hangosfilmek készítése során, ha más nyelven is elérhetővé akarták tenni a történetet, akkor egyszerűen újra leforgatták az egész filmet, ami igen problémás és költséges volt. Mégsem ez volt az legnagyobb löket a szinkronizált filmek terjedéséhez.

Mik segítették és gátolták a szinkronizált filmeket?

Az egyik katalizátor a 30-as években az volt, hogy a filmek célközönsége – főleg Olaszországban – igen nagy mértékben analfabéta volt, így a feliratozással sem tudta élvezni a filmeket, ezért a filmipar sok pénzt és energiát fektetett a filmek szinkronizálásába.

Magyarországon ugyan kicsit jobb volt a helyzet, nálunk viszont a szinkronizálás fejlődésének és terjedésének gátja a piac mérete volt. Az ország is kicsi volt, és a nyelv is olyan speciális, amit más országokban nem tudtak alkalmazni, ezért hosszú ideig a kis nyelvek – köztük a magyar – esetében a feliratozási technikák irányába fejlődött a filmipar. Sok esetben azonban pont a forgalmazó cégek végezték el a filmek szinkronizálását, hogy több piacra léphessenek be.

Mai gyakorlat

Mára a filmek szinte kizárólag szinkronizáltan jutnak el hozzánk. A mozikban hozzávetőlegesen 70, a tévécsatornákon pedig 98 %-ban szinkronizált filmeket látunk. Ez némiképp módosulhat, amennyiben a néhány évvel ezelőtt meghirdetett nyelvtudás fejlesztő programok részeként megnövelik a feliratos filmek arányát is a mozikban.

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 22. 19:37, hétfő | PR

Indul a Nemzeti Faültetés Napja: Legyen Magyarország Európa legzöldebb országa!

2024. április 22-én, a Föld napján indítja útjára a 10 millió Fa országos közössége a Nemzeti Faültetés Napját

2024. Április 16. 10:59, kedd | PR

K&H: ennyivel emelkedett a gyerekinfláció

háromezer forint ma már nem elég két hamburgerre, két évvel ezelőtt még három is kijött ennyiből

2024. Március 06. 10:17, szerda | PR

K&H: a látvány mindent visz

az iskolások zöme értékelné, ha szakembertől hallana a pénzügyekről

2024. Március 06. 07:26, szerda | PR

Új számsorsjátékkal jelentkezik a Szerencsejáték Zrt. – Itt a Napi Mázli

Tíz évvel az Eurojackpot hazai megjelenése és közel húsz esztendővel a legutóbbi magyar fejlesztésű lottó bevezetése után új számsorsjátékkal jelentkezik a Szerencsejáték Zrt.