Két új dokumentumot nyújt be a Kúria elé a Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány a devizahitelek ügyében. Ifjabb Lomnici Zoltán, a szervezet jogi szakértője a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy álláspontjuk szerint a sajtóban már bemutatott iratok azt igazolják, hogy a devizaalapú kölcsönök mögött valójában nem volt devizafedezet.

A társadalmi szervezet azt várja, hogy a bírák módosítsák decemberi jogegységi határozatukat, a nyitott kérdéseket pedig mielőbb zárják le. Az Alkotmánybíróság ugyancsak a mai napon a kormány indítványára megkezdi a devizahitel-szerződések alapjogi vizsgálatát.

Ifjabb Lomnici Zoltán a Magyar Nemzetnek arra a hírére is reagált, amely szerint tömegesen lehetnek érvénytelenek azok az autóhitel-szerződések, amelyeket 2010 előtt a bankok helyett a kereskedők írtak alá. Mint mondta, nem véletlen, hogy törvény szabályozta, milyen feltételek mellett járhatott el egy autókereskedő a pénzintézet nevében egy hitelszerződés aláírásakor. Az alkotmányjogász szerint a szerződéseket egyenként kell megvizsgálni, és ha azokat szabálytalan módon kötötték meg, a pénzintézetek és a kereskedők felelőssége is felmerülhet.

A parlament léphet

Mint ismert, a Kúria Polgári Kollégiuma jogegységi határozatában még decemberben azt a döntést hozta, nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. Wellmann György, a kollégium vezetője a testület jogegységi ülése után ismertette: a devizaalapú kölcsönszerződések olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A határozatot Orbán Viktor miniszterelnök úgy értékelte: a Kúria a bankok oldalára állt.

A devizahitelek ügyében a kormány a Kúriától várt segítséget a jogalkalmazás terén, ez nem történt meg, így „elég valószínű”, hogy a parlamentnek kell lépnie, ahogy korábban háromszor már megtette – mondta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője még január 6-án.