A szerdán publikált felmérés öt tágabb tudományterületen, azon belül 54 szűkebb szakterületen értékeli a világ vezető felsőoktatási intézményeit. Idén 161 országból összesen 1594 egyetem került be az értékelésbe.

A 2022-ben elért 50 helyes előrelépés után idén újabb 50 pozíciót javított a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, amely így az agrártudományi ranglista 151-200. helyét érte el - tudatta az intézmény. Mint írták, a mostani eredménnyel a valaha volt legjobb pozíciót érte el az egyetem és a világ legjobb 12 százalékába került a számára legfontosabb tudományterületen. A MATE Magyarországon az első, Közép-Kelet-Európában a hatodik pozíciót foglalja el, amivel ismét egy lépéssel közelebb került céljához, hogy a régió első számú agráregyetemévé váljon - közölte az intézmény. Hozzátették: a QS idén első ízben értékelte az egyetemek aktív nemzetközi tudományos kapcsolatainak földrajzi sokszínűségét. Ezen a téren a MATE kiterjedt és folyamatosan bővülő európai, ázsiai, afrikai és amerikai akadémiai partneri hálózatának köszönhetően kiemelten teljesített.

Az agrártudományi rangsorban kiválóan teljesített a Debreceni Egyetem is, amelyik a 251-300. helyen követi a MATE-t a tudományos és munkaerőpiaci hírnév, a közlemények idézettsége, az oktatók publikációs tevékenysége és a nemzetközi kutatási háló alapján összeállított listán.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) három nagy területen került be a világ legjobbjai közé: bölcsészettudományokban a 262., természettudományokban a 298., társadalomtudományokban pedig a 451-500. helyen szerepel. Magyar viszonylatban mindhárom képzési területen ELTE áll az első helyen. Közölték: az 54 szűkebb szakterületet vizsgálva 15-ben ért el helyezést az intézmény, amely a nyelvészeti, a pszichológiai és a régészeti képzésekben a világ 200 legjobb egyeteme közé tartozik és összesen 11 kategóriában számít a legjobb felsőoktatási intézménynek Magyarországon.

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) ugyancsak több szakterületen javított korábbi helyezésén. Legjobb eredményét magyar viszonylatban a biológiai tudományok területén szerezte: holtversenyben első helyen végzett Magyarországon, nemzetközi mezőnyben pedig a 451-500. helyet őrizte meg ezen a területen. Az orvostudományi listán az SZTE ötven hellyel előbbre lépett, így a 301-350. pozícióban szerepel, a gyógyszerészet és gyógyszertudományok listáján pedig - tavalyi helyezését megőrizve - szintén a 301-350. kategóriában végzett. Az élet- és orvostudományok tágabb kategóriában az Az SZTE a 401-450. helyen végzett. Az intézmény idén felkerült a természettudományok tudományterületi listájára is, a 451-500. helyen. E lista égisze alatt ötven hellyel javította pozícióját a kémia szakterületi rangsorban (451-500. helyezés), valamint 601-620. helyet szerzett a fizika és csillagászat tematikus listában. A számítástudományok és informatika szakterületi rangsorban is javított az SZTE: ezúttal a 601-650. helyen szerepel.

Természettudományokból a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Debreceni Egyetem a 401-450. helyen végzett, a mérnöki és technológiai területen 224. helyen listázták a Műegyetemet. Az élettudományok és gyógyszerészet területén a Semmelweis Egyetem 264., Debrecen pedig a 401-450. helyen szerepel. Társadalomtudományok és menedzsment területen az ELTE mellett a Budapesti Corvinus Egyetem is a 401-450. kategóriában végzett.

A QS szakterületi listáját öt indikátor alapján állítják össze. Ezek közül az első kettő a szervezet saját felmérésein alapul, amelyekben az intézmények szakterületeken szerzett hírnevét, elismertségét vizsgálják a világ kutatóinak és munkaadóinak körében. Harmadikként a tudományos publikációk idézettségi indexét mérik, a negyedik mutató pedig az idézettséget és a magas reputációjú cikkek számát együtt értékelő Hirsch-index. Az ötödik indikátor az intézmény nemzetközi kutatási együttműködéseit vizsgálja. A QS az öt indikátort szakterületenként eltérő súlyozással veszi figyelembe, a nemzetközi kapcsolatok indikátorát azonban csak az öt tágabb tudományág értékelése során alkalmazzák.

Fotó: ELTE