Darák Péter a vállalkozások törvényes működésének ösztönzéséről szólva elmondta, hogy az adózás rendjéről szóló törvény módosításával 2016. január 1-től a jogalkotó markánsabb különbséget tesz a jó és a kockázatos adózók között. Míg a kockázatos adózók gyakoribb és szigorúbb ellenőrzések alá fognak esni, addig a jó adózók adminisztratív előnyökhöz jutnak. Példaként hozta fel, hogy bizonyos jogosultságok igazolása számukra könnyebbé fog válni.

Jelezte azt is, hogy Magyarországon jelentős mértékű a feketegazdaság, az Eurostat adatai szerint 2003 és 2013 között a bruttó hazai termék mintegy 22-25 százalékát tette ki, amely azonban folyamatosan csökkenő tendenciát mutatott.
Ez köszönhető többek között annak is, hogy lényegesen nagyobb számban folynak büntetőeljárások a költségvetési érdek védelme érdekében, ami pedig arra utal, hogy az adóhatóság kiterjedtebben használja nyomozati jogkörét - tette hozzá.

Hegedűs Mihály, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara ellenőrzési bizottságának elnöke arról beszélt, hogy a brókerbotrányok miatt megingott a bizalom a könyvvizsgálói munkában, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egy ilyen jelentésnél az adatokat a cégek vezetői szolgáltatják.

Hozzátette: a hamis adatok kiszűrésében a könyvvizsgálónak "mélyebben, a szemével meggyőződve" kell ellenőriznie a jelentések valódiságát.
Jelezte, hogy ezek a törvénytelenségek a munka egy százalékát adják, a maradék 99 százalékban jól végzik munkájukat a könyvvizsgálók.

Vágyi Ferenc Róbert, a pénzügyi konferenciát szervező Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának intézetigazgatója elmondta: a csütörtökön kezdődött rendezvényen az adózás, a számvitel mellett a monetáris politika aktualitásairól tartottak előadásokat a szektor szakemberei.