Az új büntető törvénykönyv (Btk.) a kor kihívásaira, a változó gazdasági és társadalmi környezetre és az ezt folyamatosan tükröző bűnözésre ad válaszokat - mondta a legfőbb ügyész az új kódex alkalmazását elősegítő konferencián pénteken a Parlamentben.

Polt Péter azt mondta, a korábbi Btk. három évtizeden át jól szolgált, de szerepét már betöltötte, ezért volt szükség az új, jövő év július elsején hatályba lépő törvénykönyvre. Az 1970-es években lefektetett keretek között, a sokszorosan módosított jogszabály rendszerében egyre nehezebben lehetett megtalálni a kor kihívásaira adható válaszokat - fogalmazott.
Magyarország nemzetközi szerződésekben foglalt kötelezettségeinek teljesítése is indokolta a változtatásokat - mondta a főügyész. Jelezte, a büntető anyagi jogot is érintő emberi jogok katalógusa Európában legteljesebb formában az Emberi Jogok Európai Egyezményében található; az új Btk. megalkotásakor ezért figyelembe kellett venni a kapcsolódó cikkelyek és a strasbourgi emberi jogi bíróság joggyakorlatát.
Polt Péter különösen fontosnak nevezte az élethez való jognak, az emberi méltósághoz való jognak, a kínzás, a kegyetlen büntetés és a diszkrimináció tilalmának érvényesítését a kódexben.
Az élethez való joggal összefüggésben azt mondta, az európai emberi jogi egyezmény szilárd útmutatást ad a halálbüntetés kiiktatásáról. Kitért arra is, hogy ugyancsak az élethez való joghoz kapcsolódik a "jogos védelem" intézménye; az új jogszabály lényegében a jogos védelmi helyzetben cselekvő sértett védekezési szabadságának kiterjesztését tartalmazza. Úgy vélte, hogy az új szabályozással az állampolgárok közbiztonságba vetett hite erősödik.
Az emberi méltósághoz való jog érvényesítéséről szólva arról beszélt, hogy a nemzetközi gyakorlatban a gyűlölet-bűncselekményekre vonatkozó jogszabályok a nemzeti, faji, etnikai, vallási csoportok mellett a leggyakrabban a szexuális irányultság, a nemi identitás, valamint a fogyatékosság szerinti csoportokat részesíti fokozott védelemben. Hozzátette: több országban az elmúlt években került a figyelem középpontjába a fogyatékos, különösen az értelmi fogyatékos emberek védelmének a kérdése, és egyre több helyen szerepelnek már az úgynevezett védett csoportok között.
Polt Péter fontosnak mondta a gyermekek iránti fokozott figyelem megnyilvánulását is az új Btk.-ban. Példaként említette egyebek mellett a kiskorú érzelmi veszélyeztetésének, lelki elnyomásának szankcionálását. Arra mutatott rá, hogy a jogalkotó a gyermekek egészséges fejlődését ezzel a szabállyal tovább védi, felismerve azt, hogy az egészséges felnőtté válás fontos feltétele az érzelmi intelligencia kiteljesedése.
A legfőbb ügyész kitért az önkényuralmi jelképek használatának kérdésére is. Azt mondta, a hatályos szöveggel kapcsolatban "van egy kis fogalmi félreértés", ezért itt is az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szolgálhatnak alapul; a jogalkalmazás során komoly mérlegelésre van szükségük a bíróságoknak és a jogalkalmazó hatóságoknak.