Hírek
2017. Május 19. 09:40, péntek |
Külföld
Forrás: mti
Kínai-amerikai-japán hármas katonai incidensek a Kelet-kínai-tenger térségében
Kínai vadászgépek befogtak egy amerikai felderítő repülőgépet szerdán a Kelet-kínai tenger felett, a térségben Japán harci gépeket vezényelt egy vitatott hovatartozású szigetcsoporthoz miután csütörtökön négy kínai hajó japán területi vizekre hatolt be.
Az amerikai légierő beszámolója szerint egy WC-135-ös, Constant Phoenix típusú amerikai felderítő repülőgép a nemzetközi légtérben, a nemzetközi jognak megfelelő módon végezte szokásos küldetését, amelynek során mintákat vett a levegőből. Ezzel egy időben két kínai Szu-30-as vadászgép közelítette meg.
Lori Hodge alezredes, az amerikai csendes-óceáni légierő (PACAF) szóvivője teljesen "szakmaiatlannak" minősítette az amerikai gép befogását, amelyet majd a "megfelelő diplomáciai és katonai csatornákon" megvitatnak.
Kína 2013-ban hozta létre a Kelet-kínai-tengeri Légvédelmi Azonosító Övezetet, amelyet az Egyesült Államok jogtalannak tart és nem ismer el.
A térségben, de egy másik helyszínen négy kínai hajó hatolt be a Japán által saját területi vizeknek tekintett területre, a vitatott Tiaojü/Szenkaku szigetcsoport vizeire. Az egyik kínai partvédő hajó mellett egy drón repült.
Inada Tomomi japán védelmi miniszter kijelentette, hogy a helyzet elmérgesedése teljesen elfogadhatatlan. Az eset Japán szuverenitásának megsértését jelenti.
Elmondta, hogy japán két F-15-ös vadászgépet és egy E-2C és egy AWACS típusú légtérellenőrző repülőgépet vezényelt a térségbe. Japán az eset miatt jegyzékben tiltakozott a tokiói kínai nagykövetségen.
Kína és Japán között évek óta fagyos a viszony, amióta kiújult a vita a Kelet-kínai-tengeren lévő területek hovatartozása felett. A lakatlan szigeteket Japán 2012-ben államosította. A szigetcsoport feletti igazgatási jogot a második világháborút követő 1951-es San Franciscó-i Békeszerződésben - amelyet Kína nem írt alá - az Egyesült Államok átruházta Tokióra. Peking viszont az 1943-as Kairói Nyilatkozatra és az 1945-ös Potsdami Közleményre hivatkozva követeli vissza a szigetek feletti fennhatóságot.
Ezek érdekelhetnek még
2026. Január 19. 07:21, hétfő | Külföld
Brit miniszterelnök: nem helyénvaló NATO-szövetségeseket vámokkal fenyegetni Grönland ügyében
Keir Starmer brit kormányfő vasárnap közölte Donald Trump amerikai elnökkel, hogy nem helyénvaló, ha az Egyesült Államok vámokkal fenyegeti saját NATO-szövetségeseit a Grönland feletti szuverenitásról folyó vitában.
2026. Január 19. 07:20, hétfő | Külföld
Egy év alatt 130 milliárd dollárral nőtt az orosz aranytartalék értéke
Az orosz aranytartalék értéke a nemesfém drágulása miatt egy év alatt rekord nagyságban, 130 milliárd dollárral (43 ezer milliárd forint) nőtt – jelentette a RIA Novosztyi hírügynökség az orosz központi bank adataira hivatkozva.
2026. Január 18. 08:12, vasárnap | Külföld
Donald Trump szép gesztusnak nevezte, hogy Maria Corina Machado neki adta a Nobel-békédíját
2026. Január 15. 07:30, csütörtök | Külföld
Ursula von der Leyen: a grönlandiak számíthatnak ránk
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
