A volt külügyminiszter és uniós biztos szombati budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a közép-európai térségben tavaly Magyarországon volt a legrosszabb a gazdaság teljesítménye - másfél százalékkal csökkent a GDP -, itt a legnagyobb az infláció, és már a hosszú távú kilátások is veszélyben vannak, mivel Európában itt a legalacsonyabb a beruházási ráta.
Mindezt nem lehet sikertörténetnek nevezni - hangoztatta Kovács László.
Hozzátette: kétségtelenül eredmény, hogy csökkent az államadósság és a deficit, ám az Európai Bizottság mégsem maradéktalanul elégedett. Ennek oka, hogy a testület szerint a kormánynak jobban kellene ügyelnie a kiigazítások minőségére, fenntarthatóságára, ami kiderült Orbán Viktor és José Manuel Barroso szerdai megbeszélésén is - mondta.
Az MSZP-s politikus bírálta a tranzakciós illeték bevezetését, amely a spekulatív pénzmozgások helyett például a csekkbefizetéseket sújtja, valamint a bankadót, amelynek mértéke meghaladja az Európában szokásosat, ezért gátolja a hitelezést.
Az IMF-tárgyalások megszakadásáról azt mondta: való igaz, hogy a pénzpiacról is lehet finanszírozni az országot, de lényegesen nagyobb kamatokkal, a kormány tekintélyét pedig porig rombolták azok a csúsztatások, amelyek a valutaalap állítólagos követeléseiről jelentek meg.
A szocialista pártelnök visszautasította, hogy gyűlöletkampányt folytatna az MSZP. Szerinte a Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt ábrázoló óriásplakátok mindössze a teljesületlen kormányzati ígéretekre hívják föl a figyelmet.
Kérdésre válaszolva Kovács László azt mondta: a német E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeinek visszavásárlása előtt a kormánynak érdemes lett volna konzultálnia az Európai Bizottsággal, ilyen ügyekben ugyanis jobb az óvatosság, mintha utólag derül ki, hogy az ügylet uniós szabályokba ütközött.
A volt külügyminisztert az ellenzéki együttműködésről is kérdezték, azt feszegetve, eldőlt-e már, hogy az MSZP és az Együtt 2014 összefog a választásokon. Kovács László úgy felelt: elképzelhetőnek tartja, hogy a szocialista párt akár egyedül is győzzön, de legfeljebb szűk többséget tudna szerezni, a legfontosabb változásokhoz viszont kétharmados felhatalmazásra lesz szükség. Ehhez pedig összefogás szükséges - mondta.
Arra a kérdésre, hogy vajon Mesterházy Attila MSZP-elnök és Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt 2014 társalapítója meg tud-e állapodni arról, kinek milyen szerep jusson, a szocialista politikus a 2002-es választások előtti időszakot idézte fel. Szerinte Medgyessy Péterrel közösen bebizonyították, hogy "két dudás megfér egy csárdában".