- mondta el Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME), sajtótájékoztatón, miután előadást tartott az intézményben.

Krausz Ferenc szombaton vehette át a Műegyetem Neumann professzori címét. A Nobel-díjas fizikus a BME hallgatóinak tartott előadásában részletesen beszélt a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó, a Magyarországon működő Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központban (CMF) zajló munkáról.

A tudós, aki a központ ügyvezetője és tudományos igazgatója, arról beszélt, hogy a Health for Hungary - Hungary for Health (H4H) elnevezésű programban 10 éven keresztül mintegy tizenötezer önkéntestől gyűjtenek vérmintákat, hogy monitorozzák egészségi állapotuk alakulását és az esetleges betegségek kialakulása kimutatható és nyomon követhető legyen.

Az előadáson szó volt arról, hogy a kutatásaik segítik a rákkutatást is, bár elsősorban nem a daganatos betegségek állnak azok fókuszában.

Krausz Ferenc a sajtótájékoztatón rámutatott arra: Magyarországon is vannak tehetségek, csak arra kell nagy hangsúlyt fektetni, hogy ha külföldre mennek, vissza is térjenek.

Elmondta, hogy a Kutatási Kiválósági Tanáccsal, amelynek elnöke, olyan programokat dolgoznak ki, amelyek kifejezetten arra irányulnak, hogy magyar kiválóságokat hozzanak vissza Magyarországra. Hozzátette: nem az a probléma, hogy elmennek a kutatók az országból, hiszen tapasztalatszerzésre szükség van. Az a fontos, hogy vissza is jöjjenek.

Krausz Ferenc - két francia tudóssal megosztva - tavaly kapott Nobel-díjat az elektronok atomon belüli mozgásának vizsgálatát szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszereiért. 1985-ben diplomázott az ELTE fizika szakán, a Műegyetemen villamosmérnöki oklevelet szerzett. Kutatásait a BME Fizikai Intézetében kezdte, majd 1991-ben doktori fokozatot szerzett a Bécsi Műszaki Egyetemen. 2003 óta a németországi Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója, 2004-től a müncheni Lajos-Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője, 2019-től pedig a betegségek korai kimutatására irányuló vizsgálatok kifejlesztését célzó, a Magyarországon működő Molekuláris-Ujjlenyomat Kutató Központ (CMF)

ügyvezetője és tudományos igazgatója. Munkáját számos díjjal ismerték el, többek között átvehette a Fejszál király- és a Wolf-díjat. A kísérleti fizikust a közmédia 2023-ban az év emberének választotta.