Városlista
2024. április 23, kedd - Béla

Hírek

2014. Január 25. 07:00, szombat | Belföld

Lakáshitel válás, szakítás esetén – Kié lesz? Mi a megoldás?

Lakáshitel válás, szakítás esetén – Kié lesz? Mi a megoldás?

Új rovatunkban joga van kérdezni, és szakemberektől kap választ! Ezúttal arra a kérdésre, hogy mi a megoldás akkor, ha egy pár el/szétválik és közös tulajdonú lakásuk hitellel rendelkezik.

Polgári jogi témakör:

Tisztelt Onlinejogsebész!

Párommal 50-50%-ban tulajdonosai vagyunk egy társasházi lakásnak.
A megromlott viszony miatt ő szeretné kivásárolni (fennálló hitelem átvállalásával, fennmaradó rész készpénzes megfizetésével) vagy értékesíteni a részemet.
Számomra egyik megoldás sem elfogadható, mivel a hitel átvállalását- és a fennmaradó rész részemre történő kifizetését követően, vagy az értékesítést követően legfeljebb albérletet tudnék fenntartani.

Kikényszeríthető-e a párom akarata, milyen döntés születhet, mennyi idő alatt, és kit milyen jellegű, a peres eljáráshoz kapcsolódó költségek terhelnének?

Köszönettel.

2014. 01. 16.
________________________________________
Válasz:
Tisztelt Kérdező!

A Polgári törvénykönyv rendelkezései alapján a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti.

A közös tulajdont elsősorban természetben kell megosztani vagy megfelelő ellenérték fejében a bíróság az egyik tulajdonos tulajdonába adhatja. Ha a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna, akkor a közös tulajdonban álló ingatlant értékesíteni kell és a vételárat a tulajdonosok között szét kell osztani.
A Kúria (Legfelsőbb Bíróság) 1/2008. (V.19.) PK. véleményében részletesen összefoglalja a közös tulajdon megszüntetése iránti perben hozandó bírósági határozatok egységesítésre irányuló jogvéleményét.

Tehát amennyiben az egyik tulajdonostárs meg kívánja szüntetni a tulajdonközösséget, bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárásnak azonban nem az a célja, hogy bármelyik féltől bármit is kikényszerítsen, hanem az, hogy a jog eszközével olyan döntést hozzon, amelyik mindkét fél számára megfelelő, illetve egyik fél számára sem okoz jelentős jogsérelmet. Tehát a közös tulajdon megszüntetését, amennyiben a volt barátja pert indít, megakadályozni nem tudja, csak ebben az esetben a közös megbeszélés és megállapodás helyett a bíróságra bízzák a döntést.
A meglévő hitel összege és a hitel felvételének körülményei igen fontosak lennének az ügy szempontjából, a részleteket azonban nem fejtette ki.

Általánosan elmondható, hogy a hitel akár a lakás vásárlására, akár személyi kölcsönként került ön által felvételre, kizárólag a Bank jogosult eldönteni, hogy a barátja jövedelmi- és vagyoni viszonyai alapján hozzájárul-e a hitele átvállalásához vagy sem.
Emiatt mindaddig amíg a banki hitel-előminősítés alapján nem derül ki, hogy a hitel a barátja által átvállalható lenne-e, addig nem is érdemes ezzel a kérdéskörrel foglakozniuk.
Az azonban nyilvánvaló, hogy amennyiben a barátja nem kívánja a továbbiakban a közös tulajdont fenntartani, akkor annak megszüntetésére pert indíthat.

Valamennyi per előbb vagy utóbb ítélettel fog befejeződni, amelyet fellebbezéssel az a fél, (vagy mindkét fél megtámadhat) aki magra nézve az ítéletet hátrányosnak tekinti megtámadhat, de az ügyre előbb-utóbb pont fog kerülni.
Egy peres eljárás időtartamát nehéz előre megmondani, hiszen a bíróság csak akkor hozhat ítéletet ha befejezte a bizonyítási eljárást, ennek átlagos időtartamát azonban kb. 1,5 évben jelölném meg. Javaslom mindezek miatt, – tudom, hogy egy megromlott kapcsolatban ez a legnehezebb – hogy próbáljanak meg békésen megegyezni abban a kérdésben, hogy hogyan szüntethető meg a közös tulajdon anélkül, hogy bármelyikük számára az többlet veszteséget okozzon.

Amennyiben a hitel un. személyi kölcsön akkor nem terheli az ingatlant ezért dönthet úgy is, hogy kéri a lakás 50 %-nak eladási árát és ön fizeti tovább a személyi kölcsönt. A peres eljárás illetéke a pertárgy érték (jelen esetben az ingatlan 50 %-nak értéke) 6 %-a, de minimum 15.000 Ft, fellebbezési eljárásban 8 %, de minimum 15.000 Ft.

Kérhet teljes illeték- és költségmentességet, amennyiben jövedelmi-és vagyoni viszonyai ezt alátámasztják és illetékfeljegyzési jogot is (ekkor majd utólag a pervesztes fél köteles az eljárási költségeket viselni) a bírságtól. A hitelének összege, típusa, felvételének körülményei azonban nagyban befolyásolják az vagyonmegosztásban hozandó végleges döntést.

A problémára nem kizárólag az általunk megírt válasz lehet a követendő példa, elképzelhető, hogy létezik más megoldás, a kérdés más nézőpontból való megközelítése.

A fenti témáról további kérdéseket olvashat, illetve kérdéseket tehet fel oldalunkon a www.onlinejogsebesz.hu weboldalon.

Ne feledje, joga van kérdezni!

Üdvözlettel:
dr. Csomós Lilla Annamária
ügyvéd
www.onlinejogsebesz.hu

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 23. 12:07, kedd | Belföld

Szijjártó Péter: újabb légijárat indul nyártól Magyarország és Kína között

Újabb légijárat indul Magyarország és Kína között, idén nyártól már egy hatodik kínai nagyváros, Hszian is közvetlenül elérhető lesz Budapestről

2024. Április 23. 12:03, kedd | Belföld

Varga Mihály: az IMF is megerősítette, a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára

Az Európai Bizottság után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megerősítette: a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre az uniós rangsor élmezőnyében lehet

2024. Április 23. 06:54, kedd | Belföld

Faültetési napot hirdet a 10 millió Fa civil szervezet

Április 22-e, a Föld napja alkalmából Nemzeti Faültetési Napot hirdet a 10 millió Fa civil szervezet országos közössége.