A múzeumok és levéltárak felbecsülhetetlen értéket őriznek falaik között. Különösképpen érvényes ez Sopronra, ahol ráadásul a levéltár évszázadok kultúrkincseit, dokumentumait, történelmi értékeit őrzi.

A közgyűjtemények feladata nemcsak az értékek megőrzése, felkutatása, hanem azok közkinccsé tétele is. A 21. század elején a közkinccsé tételnek számtalan olyan technikai eszköze van, amely forradalmasította a múzeumok, levéltárak, könyvtárak állományához való hozzáférés lehetőségeit.

A levéltárak iskolabaráttá tételének számos eszköze adott, vagy éppen kialakulóban van, az tény, hogy manapság általános törekvés a közgyűjtemények iskola- és oktatóbarát fejlesztése, oktatási-képzési és nevelési szerepének erősítése.

Mindezeket a célokat is szolgálta a Győr­-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára Levéltárpedagógiai tájékoztatója, amelynek a Soproni Levéltár volt a helyszíne.

Köszöntőt Abdai Géza, Sopron Megyei Jogú Város alpolgármestere mondott.

Abdai Géza köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy a Soproni Levéltár beindítja ezt a programot, amely nagy segítség lehet a pedagógusoknak és a gyerekeknek egyaránt. Majd dr. Dominkovits Péter, a Soproni Levéltár igazgatója nyitotta meg a rendezvényt.

Csécs Teréz, megyei múzeumpedagógiai koordinátor Iskola a múzeumban - múzeum az
iskolában (Múzeumpedagógiai programok a megyében) címmel tartott előadást. Ezt követően Kuslics Kata múzeumpedagógus szólt a Múzeumpedagógiai programokról a Soproni Múzeumban.

Dr. Németh Ildikó, a Soproni Levéltár főlevéltárosa, a Soproni Levéltár Levéltárpedagógiai programjairól számolt be.

Ma már a múzeumok és levéltárak a képzési potenciáljuk magasabb fokú kihasználása érdekében arra törekednek, hogy a kiállítások formájában nem, vagy csak ritkán látható állományhoz való hozzáférést biztosítsák, a lehetőségeket kiszélesítsék.

Mindezeket a célokat szolgálja az a levéltárpedagógia program, amely a diákokhoz, érdeklődőkhöz elérhető közelségbe hozza a levéltár kincseit, egyben az oktatási-nevelési hasznosulás céljával, megteremtve a széles közönség számára eddig csaknem elképzelhetetlen a fizikai közelséget és tanulmányozhatóság lehetőségeit, ami eddig jórészt csak a kutatók kiváltsága volt. nek megteremtése. Ma már nem tűnik elérhetetlen célnak a digitalizált kulturális örökségi értékekhez való hozzáférés sem.

A múzeumok és levéltárak sajátos adottságaikkal mindenképpen kitárják kapuikat és eszközfejlesztésekkel, és nem utolsósorban szemléletváltással is, csaknem szó szerint a látogatók kezébe adják (de legalább is virtuálisan hozzáférhetővé teszik) féltve őrzött kincseiket, és mindazt a tudást, információanyagot, amely nélkülözhetetlen a történelmi, kulturális, helytörténeti keretbe helyezéshez.