Nem volt kiszámítható a bíróságok gazdasági tervezése, az épületfelújítások rendre elmaradtak, a személyi költségek megtakarításait pedig sok esetben dologi kiadásokra fordították - állapította meg jelentésében az Állami Számvevőszék (ÁSZ), melyben a legnagyobb intézmények hiányosságaira is kitért. Az Országos Bírói Hivatal szerint forráshiány állt a feltárt hibák, mulasztások mögött.

Lezárult a bíróságok gazdálkodásának ellenőrzése. Az Állami Számvevőszék a bírósági rendszer átalakítását megelőző, 2008 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan értékelte a Legfelsőbb Bíróság, az öt Ítélőtábla, a Fővárosi és Megyei Bíróságok pénzügyi- és vagyongazdálkodását, belső kontrollrendszerét, továbbá az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felügyeleti és irányító tevékenységét. Az ÁSZ az ellenőrzéssel a jogutód szervezeteknek, az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH), a Kúriának, az Ítélőtábláknak és a Törvényszékeknek lehetőséget biztosít, hogy a megállapítások alapján erősítsék a szervezet kontrolljait.

A bíróságok által használt 157 épület közel fele műemlék jellegű, vagy valamilyen védettséget élvez. Az ÁSZ megállapította, hogy az idősebb épületek és a teljes felújítás nélkül átvett fiatalabb épületek indokolt rekonstrukciója elmaradt. Az OIT 2008-ban elfogadott beruházási és felújítási terve még a kitűzött mérsékelt célokhoz sem biztosította a pénzügyi fedezetet. A jelentés rámutat arra, hogy sem fejezeti, sem intézményi szinten nem álltak rendelkezésre olyan mutatók, amelyek az ingatlanállomány értékelését és fejlesztését megalapozták volna.

A bíróságok 2008 és 2011 között összesen 300,4 milliárd forintot fordítottak a működésükre és fejlesztésükre, amelynek 91,5%-át az állami támogatás fedezte. Az ÁSZ megállapítása szerint az ellenőrzött bíróságok éves előirányzatainak tervezési gyakorlata nem támogatta a kiszámítható gazdálkodást. Jellemző volt, hogy a személyi kiadások megtakarításait és a pótelőirányzatokat a dologi kiadások hiányának rendezésére fordították. Az ítélkezési kiadásokat, a szakértői, tolmácsolási, ügyvédi, tanú és ülnöki díjakat az igények esetlegessége miatt nem lehetett kellő megbízhatósággal tervezni. A bírósági intézményeknél 2008 és 2011 között egyensúlyjavító intézkedésként 7,3milliárd forint előirányzatot zároltak. A zárolások és feloldások gyakorlata hátráltatta a folyamatosan felmerülő beszerzési igények kielégítését, felborította a végrehajtó terület egyenletes munkaterhelését.

A Fővárosi és a Pest Megyei Bíróság a vizsgált időszakban kiemelkedő ügyhátralékkal rendelkezett. Az OIT 2008-ban létszámbővítésekre tett intézkedést, ez azonban kis mértékben és csak átmenetileg javította az ügyfeldolgozás mértékét.

A bíróságok az előírt kontroll és monitoring rendszereket kialakították és működtették, a gazdálkodási jogköröket azonban nem igazították hozzá a bírói szervezet sajátosságaihoz. Az OIT, mint irányító szerv a gazdálkodás területén a szabályozások és az eljárási gyakorlat egységesítését a mintaszabályzatok ellenére nem tudta megoldani. Az ÁSZ az ellenőrzött időszakban a bíróságok egyharmadánál állapított meg hiányosságokat és szabálytalanságokat a szolgáltatások, áruszállítások számláinak teljesítésigazolásánál és ellenjegyzésénél.

Az Állami Számvevőszék jelentésében az OIT jogutódja, az Országos Bírósági Hivatal elnöke részére fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre a Hivatalnak intézkedési tervet kell készítenie.

Nem volt rá forrás

A jelentés sokadszorra mutatott rá arra, hogy a bírósági szervezet éveken át alulfinanszírozott volt. Ez különösen megmutatkozott az informatikai eszközök elhasználódásának mértékében és pótlásának hiányában. A szükségesnél jóval kevesebb forrás állt rendelkezésre az épület felújításokra, valamint az ítélkezési tevékenységhez kapcsolódó költségek fedezetére.

A bíróságok az elmúlt években gyakorlatilag „hiánygazdálkodást” folytattak. A bíróságok költségvetésében a feladatalapú tervezésre kell a hangsúlyt helyezni, ennek módszereit kell kialakítani. Ez azonban feltételezi az informatikai alkalmazások fejlesztését, vezetői kompetenciák és az ellenőrzés erősítését, de mindenekelőtt az elégséges költségvetési forrás biztosítását és az Európai Uniós fejlesztési programokban való eredményes részvételt.

A ,elentés alapján intézkedési terv készül. Ehhez kapcsolódóan az OBIH kiemelten kíván foglalkozni az önálló bírósági végrehajtók, a felszámolók költségelőlegezésének és költségviselési gyakorlatával, a bűnjelkezelés költségvetési vetületével. Tovább folytatják az informatikai eszközállomány és az épületállomány nyilvántartása és fejlesztése érdekében megtett intézkedéseket is.