Mi nem többet akarunk Nyugat-Európától: csak azt, hogy értsék meg a mi történetünket, mint ahogyan mi is készséggel megértjük az ő történetüket – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter kedden, a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott gyertyagyújtással egybekötött megemlékezésen a budapesti Terror Háza Múzeumban.

Egyfajta kettős mércére mutatott rá Navracsics Tibor, amikor feltette a kérdést: „nem tartják tragikusnak, hogy míg a náci bűncselekmények elkövetői ismertek, és lehetőség szerint el is nyerték büntetésüket, aközben a kommunista bűncselekmények elkövetőinek jelentős részét még csak nem is nevezték néven?” Azt is tragikusnak nevezte, hogy Nyugat–Európa egyáltalán nem is érdeklődik a kommunizmus bűnei iránt „Ha már megbüntetni nem tudjuk őket, legalább tudjuk, hogy kik azok”- fogalmazta meg a miniszter.

A kommunizmusnak nem csak azok voltak az áldozatai, akiket meggyilkoltak, vagy az öngyilkosságba kergettek, hanem akiknek elvették a földjét, nem tanulhattak tovább, betegek és depressziósak lettek és ezáltal rövidíttették meg az életüket – mutatott rá miniszterelnök-helyettes

Fontosnak nevezte, hogy megértessük Nyugat-Európával és a következő nemzedékekkel, hogy mit jelent a kommunizmus áldozatának lenni, mert számunkra „azok az emberek, akiket a kommunizmus áldozatainak neveznek, nem az elnyomás téglakövei, hanem a mi szabadságszobrunk építőelemei.” Az áldozatok halálának a legnagyobb értelme az volt, amit ember elérhet: a szabadság, a demokrácia és a függetlenség értelme – zárta gondolatait Navracsics Tibor.

'Nem úszhatjuk meg a kommunizmus bűneivel való szembenézést' - jelentette ki Schmidt Mária a megemlékezésen. A Terror Háza Múzeum főigazgatója szintén rámutatott: míg a nácizmus felett a második világháború után ítéletet mondtak, addig a kommunizmus által elkövetett bűnök felett nem tették meg ugyanezt, pedig 'bűneik semmivel sem voltak kevésbé emberellenesek'. A kommunizmus már születésekor megmutatta valódi arcát: terrorra, kollektív megbélyegzésre, félelemre épült - mondta.

Minket múltunktól, hagyományainktól, értékeinktől akartak megfosztani, miután elvették a nemzettől önrendelkezését, szabadságát. Schmidt Mária a régió közös sikerének nevezte, hogy legyőzte a kommunizmust és kivívta a szabadságot. 'Nem feledhetjük, hogy mivel tartozunk azoknak, akik a legsötétebb időkben is kiálltak a magyar szabadságért. Köszönettel, hálával és együttérző főhajtással tartozunk nekik, miközben büszkék vagyunk rájuk.' - tette hozzá.

Mérföldkőnek nevezte február 25-ét Horváth János (Fidesz), az Országgyűlés korelnöke, amire ugyanúgy emlékezni kell, mint a magyar történelem többi eseményére, a győzelmekre és megaláztatásra - mondta. Felidézte Kovács Béla, a Független Kisgazdapárt főtitkárának elhurcolásakor a nyugati világ felháborodását, az amerikai jegyzékeket és követeléseket, a jaltai szerződés betartatása érdekében tett lépéseket.

A megemlékezésen részt vett számos politikus és közéleti személyiség is. A beszédeket követően a résztvevők mécseseket gyújtottak a Hősök Falánál, ahol számos civil is elhelyezte az emlékezés gyertyáit.