Korosztályok szerint csoportmunkában készségfejlesztő, kommunikációs, önismereti, színjátszó foglalkozásokat tartanak, amelyeknek elsődleges feladata az, hogy a drámajáték módszerére támaszkodva közösségi élményeket tudjanak nyújtani az érdeklődőknek, közel hozva őket a színház világához.

Pataki András a színház igazgatója is meglepődött azon, hogy kedd esti regisztrációra a vártnál többen, százhúszan jelentkeztek. A legfiatalabb érdeklődő hét éves volt, a legidősebb ötven. Mint mondta, nagyon fontos az, hogy ilyen formában is segítsenek a jelentkezőknek megismerkedni az irodalommal, a színházzal, önmagukkal. Számukra biztosítják azt, hogy olyan közösségbe tartozzanak, ahol kreativitásuk, gondolkodásmódjuk, képességeik fejlődhetnek.

Nem színészeket képeznek, hanem utat, irányvonalakat mutatnak, hogy a jövő gépészmérnökei, orvosai vagy jól megbecsült szakmunkásai nyitottan, befogadóan, sokszínűen szemléljék a világot, igényeljék a kulturális értékekkel való találkozást, legyen az zene, tánc, vers, ének vagy színház.

A direktor hozzátette: nem kizárt az, ha a színháznak fiatal gyerekszereplőkre vagy statisztákra leszszüksége, akkor a tanodásokra számíthatnak, de nem ez célja a foglalkozások elindításának.

Molnár Anikó színművész, drámapedagógus, a program vezetője szerint jó alkalom nyílik majd arra is, hogy a csoportok által létrehozott kisebb produkciókkal bemutatkozhassanak a városi rendezvényeken, különböző színjátszó találkozókon, fesztiválokon és ez is öregbítheti Sopron hírnevét. A vasárnapi műhelymunkák alapvető feladata azonban az, hogy a jelentkezők ismerjék meg önmagukat, játékosan tanuljanak, fejlődjenek a képességeik. Mindez pedig jó alapot jelenthet azok számára is, akik később szeretnék magukat kipróbálni a színi pályán.