A liberális világrend korszaka 2025-ben lezárult, és megkezdődött a "nemzetek korszaka" - hangsúlyozta a miniszterelnök évnyitó nemzetközi sajtótájékoztatóján hétfőn Budapesten. Orbán Viktor azt mondta, a brüsszeli és a magyar út között kell választania Magyarországnak a 2026-os parlamenti választáson, és az év nagy kérdései közé a háború mellett az energiát és a migrációt sorolta.

A kormányfő 2025-ről szólva emlékeztetett, rendkívül mozgalmas év, melynek során 82 állam- és kormányfői találkozón, valamint 25 csúcstalálkozón vett részt.

Leszögezte: mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy korszak lezárult a nemzetközi politikában. Donald Trump hivatalba lépése megadta a kegyelemdöfést annak a korszaknak, amelyet liberális világrendnek neveznek, és amelynek a szabályai most már nem érvényesek.

A kezdődő új korszakot a miniszterelnök a nemzetek korszakának nevezte, míg magát 2010-től ezen korszak előhírnökének.

Hozzátette:

2026 legfontosabb kérdése Európában a háború és béke kérdése, a magyar kormány feladataként pedig azt jelölte meg, hogy Magyarországot távol tartsa a háborús veszélyektől.
Orbán Viktor hangsúlyozta azt is: a nemzetek szuverenitása egyre erősebben függ az energiaellátástól, amely ráadásul a technológiai fejlődés legfontosabb kérdése is. Azok az országok, amelyek képesek lesznek megfizethető forrást biztosítani az olyan új iparágaknak, mint a mesterséges intelligencia, az új korszak nyertesei lesznek - jelezte.

Hozzátette, Magyarország számára a feladat, hogy legyen erős ellátási láncunk, stabil infrastruktúránk és energetikai cégeink.

Kijelentette, Magyarország energiaellátása és -biztonsága garantált, energiafüggetlenségünk biztosítva van, és az új kapacitások kiépítéséhez szükséges energiamennyiséget is elő tudjuk állítani. Ehhez meg kellett változtatni az eddigi energiapolitikánkat, és meg kellett jelennie a magyar cégeknek a világ számos pontján - jegyezte meg.

Hangsúlyozta azonban, hogy a brüsszeli gáz- és olajipari szabályozások egy része romboló Magyarország számára. Ezek ellen Magyarország jogi úton is védekezik, egyfelől mert ez visszaélés a jogalappal, másrészt mert az alapszerződés nemzeti hatáskörbe utalja az energiapolitikát.

Ezen felül politikai értelemben is dolgoznak a brüsszeli energiaszabályozás ellen: próbálják elősegíteni, hogy 2027-re megszűnjön a háborús helyzet, ennek eredményeképpen pedig töröljék el a szankciókat.

Szólt arról is, hogy a jelenleg hatályos brüsszeli árszabályozás 20 százalékkal növeli az energiaárakat Európában, a készülő következő szabályozás pedig nagyobb áremelkedést hozna.

Orbán Viktor 2026 másik nagy kérdéseként a Brüsszel által elfogadott migrációs paktum végrehajtását jelölte meg.

A brüsszeli döntés szerint júniustól Magyarországnak egy év alatt 23 ezer kérelem elbírálását kellene lefolytatnia, ez pedig csak akkor lenne lehetséges, ha létrehoznánk egy 10 ezer fős migránstábort - mondta.

A magyar kormány álláspontja változatlan: nem veszünk át egyetlen migránst sem, nem építünk menekülttábort, nem változtatjuk meg a határvédelem rendjét és nem leszünk bevándorlóország, nem fogadjuk el, hogy Brüsszel mondja meg, kikkel éljünk együtt
- szögezte le.

A kormányfő reális célkitűzésnek nevezte az ország fejlődését egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió legtöbb országában megszorításokat hajtanak végre, és az európai gazdaság lejtmenetben van. Hozzátette, a fejlődéshez pénz kell, ezért a kormány nem fogja odaadni a magyarok pénzét Ukrajnának.

Sem Ukrajnának nyújtott hadikölcsönben, sem Ukrajnának küldött pénzügyi segélyekben nem vesz részt az ország, továbbá nem küld katonákat és fegyvereket sem - hangsúlyozta.

Kijelentette: "a rendelkezésünkre álló gazdasági erőforrásokat a magyarok érdekében fogjuk mozgósítani".

A politikus az mondta, az Ukrajnának nyújtott hadikölcsön meggyőződése szerint átverés, mert azt soha nem fogják visszafizetni, helyesebb lenne, ha azt támogatásnak neveznék.

Úgy folytatta, nem fogadják el azokat a brüsszeli döntéseket, amelyek hadigazdaságra akarják átállítani a tagállamok gazdasági rendszereit. A hadigazdaságra történő átállás nem szolgálja a béke ügyét és a tagállamok gazdasági érdekét sem - rögzítette.

Magyarország kimarad ebből a hadigazdaságból, inkább "békegazdaságot épít", amely lehetőséget ad a fejlődésre - mondta, hozzátéve, ez a magyar út, szemben a háborús brüsszeli úttal.

Orbán Viktor közölte, mivel Magyarország békegazdaságot épít, január 1-jétől olyan intézkedések léptek hatályba, amelyek Nyugat-Európában elképzelhetetlenek.

Ezek között említette egyebek mellett a családi adókedvezmény megduplázását, az anyák személyijövedelemadó-mentességének bővítését, a minimálbér emelését, valamint egyéb ágazati béremeléseket, a tizennegyedik havi nyugdíj bevezetését, a fix háromszázalékos hitelprogram folytatását, a fegyverpénz februári kifizetését, továbbá lakossági energiatárolási program meghirdetését.

A miniszterelnök úgy értékelt, ezek olyan intézkedések, amelyek közül egy végrehajtása is komoly bravúr lenne, így együtt pedig fantasztikus dolog, hogy egy megszorításokra épülő európai gazdaságpolitika kellős közepén Magyarország képes arra, hogy ezeket az intézkedéseket végrehajtsa.

A brüsszeli és a magyar út között kell választania Magyarországnak a 2026-os parlamenti választáson - összegzett.

Orbán Viktor kifejtette, az ország előtt álló lehetőségek egyszerűek: vagy a brüsszeli úton halad, amely a háborúhoz és a gazdasági megszorításokhoz vezet, vagy a magyar úton halad, amely békét és fejlődési lehetőséget hoz számára, lehetővé téve egy erősebb országot, erősebb gazdaságot és jobb életet a magyaroknak.
Orbán Viktor azt mondta, komoly esély van arra, hogy a venezuelai események nyomán számunkra kedvezőbb lesz a világpiaci energiahelyzet.

A kormányfő a hétvégi eseményekről az új világ erőteljes megnyilvánulásaként beszélt és kiemelte: Venezuelával együtt az Egyesült Államok képes a világ olajkészletének mintegy 40-50 százalékát ellenőrizni, ez az erő pedig már alkalmas az árak erőteljes befolyásolására.

Mi úgy számolunk, hogy az amerikaiaknak olcsóbb energia kell ahhoz a gazdasági programhoz, amit az elnök meghirdetett, és "ez Magyarország számára jó hír" - közölte Orbán Viktor.

Arról is beszélt:

úgy gondolják az amerikaiak képesek lesznek arra, hogy a venezuelai olajvagyont bevonják a világkereskedelembe. Ez azt jelenti, hogy a kínálat növekedni fog, ami olcsóbb árakat eredményez
- tette hozzá.

Hangsúlyozta: az orosz-ukrán háború, illetve az amerikai-venezuelai helyzet politikai kontextusát és jogalapját tekintve más. Grönland kapcsán pedig azt mondta: Dánia és az Egyesült Államok is a NATO tagja, "ha bárki szeretne ezen változtatni, akkor a NATO-n belül ezt megbeszélhetjük".

Elmondta, az elmúlt években Magyarország több száz Venezuelából menekült, magyar származású családot fogadott be, és ők boldogok, hogy az ország életében változás következett be.

Orbán Viktor sok sikert kívánt Venezuelának, amely meglátása szerint nagy jövő előtt áll.
Kitért arra, mára teljesen megváltozott a nemzetközi jog jelentése; míg eddig "szégyenlősen tolták félre", mostanra teljesen nyilvánvaló, hogy "a nemzetközi jog nem irányadó jó néhány nagyhatalom döntésében".

Hozzátette: a magyar álláspont az, hogy nem kívánunk globális erkölcsi álláspontot kialakítani, hanem azt nézzük, az országnak jó-e vagy rossz az adott történés. Márpedig ami Venezuelában történt - mondta - , attól az energiaárak csökkenését lehet várni, a kábítószer elleni küzdelmet pedig erősíteni kell, így "minden narkóállam bukása örömhír", a cél, hogy az ilyet "takarítsa el, akinek kézre esik, a szomszédságában van, meg ereje van hozzá".

Arról, hogy Magyarország nem vett részt a Venezuelával kapcsolatos közös uniós álláspont kialakításában, a miniszterelnök úgy nyilatkozott, "nem akarunk közös külpolitikát", mert szuverén külpolitika nélkül nincsen nemzetállam.
Hozzátette, a koordináció jó dolog, de "közös külpolitikára nincsen szükség, mert nem értünk egyet", se ebben, se az ukrajnai háború vagy a Közel-Kelet ügyében. Megjegyezte, csak a kereskedelempolitikát adták át brüsszeli joghatásóság alá a tagállamok.

Az egész európai demokrácia a gazdasághoz hasonlóan lejtmenetben van
- értékelt a kormányfő.

Volt olyan választás európai országban, amelyet meg kellett ismételni, mert nem ragadtak a borítékok, máshol az eredmény nem felelt meg, ezért új választást kellett tartani, van olyan európai ország, ahol a legtámogatottabb ellenzéki pártot nemzetbiztonsági megfigyelés alatt tartják, sőt olyan is, ahol nem engedik elindulni polgármester-választáson egy adott párt képviselőit.

Van olyan ország, ahol a legnépszerűbb vezetőt bírósági döntéssel megakadályozzák abban, hogy el tudjon indulni a választáson, vagy ahol egy belügyminiszternek a legmagasabb bírói fórumig kellett eljutnia, hogy ne zárják börtönbe saját országa határainak megvédése miatt. Olyan ország is van, ahol rálőttek az elnökjelöltre - sorolta, majd megjegyezte: ezeket nézve "Magyarország egészen mintademokráciának tűnik".

Emellett az EU több vezető tisztségviselője ellen az Egyesült Államok vezet be szankciókat arra hivatkozva, hogy Európában a szólásszabadságot korlátozó szabályok kialakításában vettek részt - tette hozzá.

Mint mondta, hála a Jóistennek, hogy Magyarország kimaradt a migrációból.
2015-ben Magyarországot ez sokkhatásként érte és volt mit megőriznie, míg Nyugat-Európában már közönséges jelenség volt, ott már évtizedekkel korábban megkezdődött a lakosságcsere - fejtette ki.

Hozzátette, "lehet, hogy a történelem meg is kímél bennünket ettől a kérdéstől, mert nem kell ebből kilépni, szétesik ez magától is". Ebben a pillanatban az Európai Unió a szétrázódás állapotában van, egy dezintegrációs folyamat zajlik.

A dezintegráció úgy jön létre, hogy döntéseket hozunk, aztán azokat nem hajtjuk végre - mondta, példaként említve a zöldátállás folyamatát, valamint a schengeni szabályozást, amit Németország folyamatosan kijátszik. Meglátása szerint az unió szétesése nem drámai összeomlás lesz, hanem ilyen döntések sorozata.

Arra a felvetésre, hogy készülniük kell-e a fiataloknak Magyarországon is a sorkötelezettség bevezetésére, és részt kell-e venniük az ukrajnai háborúban, Orbán Viktor azt felelte: "idegességre semmi ok, inkább higgadtságra van szükség és célirányosan, jól meghozott döntésre majd a választáson". A magyaroknak nincs okuk félelemre, mert a háborús pártok mellett van békepárti alternatíva.
Brüsszelben döntöttek arról, hogy háborúba fognak menni, a legerősebb háborús uszító Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője. Nincs tehát semmi túlzás abban a mondatban, hogy a 2026-os magyar választás lesz a háború előtti utolsó magyar választás. Az a kormány, amit megválasztunk 2026-ban, dönt majd háború és béke kérdésében, és a kérdések "egyre nyilvánvalóbban közvetlen kérdések lesznek" - fogalmazott.

A következő kormánynak még nehezebb dolga lesz, mint amilyen eddig neki volt - mondta megjegyezve, hacsak nem sikerül az Egyesült Államoknak megállapodni Oroszországgal, mert ma a háború elkerülésének egyetlen módja nem egy orosz-ukrán, hanem egy orosz-amerikai megállapodás.

Az ukrajnai háborúról szólva Orbán Viktor egyértelművé tette: 2022-ben Oroszország megtámadta Ukrajnát, ez nyilvánvaló. Az amerikaiak pedig nem egy ideológiai platformon állnak az oroszokkal, hanem békét akarnak, le akarják zárni a háborút - mondta, majd megjegyezte: az 56-osok nagyon boldogok lettek volna, ha akkor jöttek volna az amerikaiak.

Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy ő lesz-e az országgyűlési választáson a Fidesz miniszterelnök-jelöltje, azt mondta, "ma a Fidesz testületében az a közbölcsesség, hogy nincs jobb nálam". Elmondta azt is, nem készül a közjogi rendszer megváltoztatására.

Arról, hány egyéni mandátumra számít a tavaszi országgyűlési választáson, úgy nyilatkozott, "arról nem mi döntünk, hanem a tisztelt magyar nép", de célnak a 2022-es eredmény megismétlését nevezte.

A miniszterelnök-jelölti vitáról úgy nyilatkozott, "én csak szuverén emberekkel tudok vitatkozni", akiket külföldről fizetnek, akiknek "külföldön vannak gazdái", azokat nem tekinti ilyennek.

Hangsúlyozta: tiszteletben kell tartani a választópolgárok akaratát, mindegy milyen előrejelzések, milyen elemzések, milyen logikus okfejtések vannak. Világosan kell beszélni
- jelentette ki a kormányfő, aki szerint a következő tíz év kulcsszava a biztonság lesz.

Kiemelte: különleges és új korszakba léptünk, és ahhoz, hogy itt helyt lehessen állni, bizonyos képességekre lesz szükség. Ilyen a nyugalom, a higgadtság, az áttekintőképesség, a döntésképesség, a tapasztalat és a rutin.

Orbán Viktor azt mondta: úgy érzi, Magyarországnak biztonságot tudtak adni eddig is és ezután is biztonságot tudnak adni. Ennek a biztonságnak a kulcseleme a háború, és az Európai Tanács ülésein óriási változás történt, ezek a tanácsülések átalakultak haditanácsokká.

A 2026-os évnek fontos eleme lesz, hogy meglepő erővel törnek majd fel a háborúpárti elittel szembeni társadalmi mozgalmak Nyugat-Európában
- mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor jelezte: Magyarország mellett még mindig csak néhányan vannak olyan országok, amelyek a hadigazdaság, a hadikölcsön, a hadviselés logikája helyett teljesen más stratégiát javasolnak az EU-nak. Ez a béke, stabilitás, békekötés, békegazdaság - jelentette ki.

Legutóbb már hárman voltunk, de leszünk még többen is - fogalmazott, megjegyezve, hogy az ukránok bejelentése szerint a katonai és biztonsági kiadások nélkül a következő tíz évre kérnek 800 milliárd eurót, miközben az európai gazdaság lejtmenetben van.

Aki ezt kifizeti, tönkreteszi a saját népét - hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy "az emberek nem szokták hagyni, hogy tönkretegyék őket".

Arra a kérdésre, hogy a választások előtt számít-e őt támogató, magas szintű amerikai vagy orosz látogatókra Magyarországon, Orbán Viktor reményét fejezte ki, hogy az orosz-ukrán háborút lezáró béketörekvések sikeresek lesznek, az amerikaiaknak lesz miről beszélni az oroszokkal, és ez Budapesten történik majd meg. Ez továbbra is napirenden van
- mondta, jelezve, a magyar kormány készen áll egy ilyen találkozó megrendezésére, és ezt mind a két érintett elnökkel személyesen is tisztázta.

Jelezte, Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása jelenleg nem időszerű, mert a közelmúltban tett moszkvai látogatásán minden kérdést megtárgyaltak. Magas rangú amerikai vezető Magyarországra érkezése viszont valószínűsíthető, mert tavasszal lesznek Magyarországon olyan politikai rendezvények, amelyekre mindig szoktak jönni magas rangú amerikai vezetők.

A miniszterelnök szerint az számít beavatkozásnak a választásba, ha valamely választáson induló politikai szereplő pénzt, anyagi támogatást fogad el valamely másik országtól.

Meglátása szerint a magyar kormányváltáshoz leginkább nem az Egyesült Államoknak, hanem Brüsszelnek fűződik érdeke. Brüsszel nem is csinál titkot ebből, "nekem megmondták pacekba", hogy "méltóztassak odébbállni, mert most már új emberekre van itt szükség, akik szuverenista politika helyett Brüsszel-párti politikát fognak folytatni" - fogalmazott.

Ennek a választásnak van értéke Brüsszel szempontjából, hiszen Magyarország az élő példa arra, hogy nem a brüsszeli háborús elit stratégiája az egyetlen lehetséges és választható stratégia - értékelt.

Orbán Viktor azt is mondta, ilyen értelemben nagyon erős brüsszeli beavatkozásra számít és guruló eurókat sem zár ki, "de ezt majd a választás során, illetve annak a végén tisztázhatjuk".

A miniszterelnököt kérték, mondjon három jó dolgot, amit nagyra becsül Magyar Péterben, a Tisza Párt elnökében. Orbán Viktor azt mondta, otthagyta a Fideszt, ez jó hír nekünk.

A Tisza Párt terveiről elmondta, ismerve a párt körül "sürgölődő-forgolódó" embereket, semmi kétsége nincs afelől, hogy az ellenzék, "most hívjuk Tiszának", gazdaságpolitikája nem más, mint a brüsszeli elvárások gyűjteménye:
a nyugdíjrendszer átalakítása, progresszív adórendszer bevezetése, a kiskereskedelmet terhelő adók, az árrésszabályozás eltörlése, a rezsivédelem átalakítása.

Hogy ez valódi szándéka-e a mai ellenzéknek, arra van egy kulcsmondat, ha bevallanánk azt, amire készülünk, elvesztenénk a választást, ezért nem szabad elmondani, mire készülünk - idézte a kormányfő.

Orbán Viktor azt mondta, 2022-es helyzetet lát, minden pontosan ugyanolyan, mint akkor volt: ellenzéki összefogás, még ha most újra is van az egész kalibrálva, ugyanazok az emberek, tanácsadók, szakemberek, közgazdászok. Ugyanazt a csatát kell megvívniuk, csak a tét nagyobb, mert közben itt a háború
- mondta, úgy folytatva, az egyetlen jelentős különbség a 2022-es és a mostani helyzet között, hogy időközben beesett az orosz-ukrán háború és a Brüsszel-pártiságot kiegészítették ukránbarátsággal meg háborúpártisággal.

Orbán Viktor a Szőlő utcai javítóintézet ügyére reagálva felidézte, hogy sok évvel ezelőtt történt a rendőrségi fellépésre okot adó első jelzés, és a rendőrség akkor nem volt képes semmit rábizonyítani az ott dolgozókra. A második alkalommal ez sikerült - jelezte, hozzáfűzve, még zajlik az a vizsgálat, hogy első alkalommal miért volt sikertelen a rendőrség.

Kitért arra is, hogy Magyarországon 25-26 ezer olyan gyermek van, akikről nem tudnak gondoskodni a szüleik, őket az állam kénytelen felügyelni, nevelni, ellátni. Kétharmaduk ellátásába nevelőszülőket vonnak be, a nevelőszülői hálózat jelenleg is bővül, a maradék egyharmadot pedig intézetekben helyezik el
- jegyezte meg.

Kiemelte azonban, hogy a Szőlő utcai intézmény az egyik olyan speciális javító-nevelő intézet, ahol súlyos bűnelkövetőket helyeznek el. Miután egymás után több eset is napvilágra került, meg kellett vizsgálni, a rendszer jó fundamentumokon áll-e.

Arra jutottak, hogy nem, és úgy döntöttek, hogy a javító-nevelő intézeteket a szociális ágazat helyett ezentúl a büntetés-végrehajtás működteti majd - emlékeztetett.

Kiemelte, ezeknek a fiataloknak is vannak jogaik, függetlenül attól, mit követtek el, és így jobb esélyük lesz a tisztességes ellátásra. Minden félrecsúszott gyermekélet fájdalom; az államnak itt empátiával, de az eddiginél sokkal erőteljesebb szigorral kell fellépnie - jelezte.

A miniszterelnök kiemelte: az ország erős lábakon áll, a beruházásra ajánlott kategóriában van, az elmúlt négy év Magyarország legsikeresebb beruházási periódusa.
Értékelése szerint erőt mutat, illetve erődemonstráció, hogy a magyar gazdaság alacsony növekedés mellett képes a kormány által bevezetett intézkedésekre, mindez a magyar gazdaság működtetőinek köszönhető.

Nem sok ország van, amely kibírna ilyen intézkedéseket úgy, hogy közben fenn tudja tartani az 5 százalékos költségvetési hiányt, az államadósság növekedését pedig képes ezzel egyidejűleg fékezni - mondta.

Megemlítette: Donald Trump hivatalba lépése óta 13 komolyabb amerikai beruházás érkezett ide, ami "komoly bravúr" egy olyan időben, amikor "az amerikaiak inkább hazafele vinnék a cégeiket", és idén is jelentős beruházások érkezésére lehet számítani.

Ebből is látszik, hogy Brüsszelen kívül is van élet - fűzte hozzá, kijelentve, a magyar gazdaság számára Brüsszel nem az egyetlen piaci lehetőség, noha fontos azok között, ám "ha beszorulnánk ebbe az egyetlen blokkba, annak meginnánk a levét".

Jelezte, ezért Magyarországnak, a konnektivitás filozófiája jegyében, a világ minden jelentősebb gazdasági blokkjával, a lehető legjobb, legbensőségesebb és legközelebbi kapcsolatot érdemes ápolnia.

Ez igaz az Egyesült Államokra, igaz Kínára, igaz Oroszországra, igaz az arab világra és igaz a türk világra is - jelentette ki Orbán Viktor, annak a meggyőződésének adva hangot, hogy Brüsszelben, az Európai Unió tagjaként csak akkor lehet értelmes politikát folytatni, ha szuverének vagyunk, ezért Magyarország "nem akar semmilyen föderális berendezkedésben részt venni", ragaszkodva az erre az alapszerződésben adott joghoz.

A jövőnket az unión belül képzeljük el, a NATO védelmi pajzsának biztonságában, szuverén külpolitikát és szuverén gazdaságpolitikát folytatva; ez lehetséges - fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán Viktor a Washingtonban tárgyalt pénzügyi védőpajzsról szólva úgy nyilatkozott, az amerikai elnöki rendszer miatt "minden megállapodás személyes", addig él, amíg az elnök azt úgy akarja, és "az a biztos, amit a hivatalban lévő mindenkori miniszterelnök megköt az amerikai elnökkel".

Hangsúlyozta, az első világháború elvesztése óta szüksége van Magyarországnak valamiféle pénzügyi védőpajzsra, és ilyenre Brüsszeltől nem számíthatunk, mivel tőlük eltérő stratégiai irányt választottunk.
Brüsszelből inkább ellenséges lépésekkel kell számolnunk, a magyar kormánynak pedig gondoskodnia kell arról, hogy ilyen helyzetben is legyen, mint az első világháború vége óta mindig volt, legyen valamilyen védőpajzs elérhető az ország számára baj esetén - jelentette ki.

Orbán Viktor hangsúlyozta, a bajok kívülről szoktak jönni, példaként hozva fel, hogy spekuláció mindig van, "olyan világban élünk, amikor a font sterlinget is meg lehetett sikeresen támadni".

A Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönbüntetéssel fenyegető szlovák törvénymódosításról szólva Orbán Viktor azt mondta: várja, hogy legyen egy tiszta jogi helyzet, mert nem világos, hogy mit mond a jogszabály. Amikor az egész helyzetet átlátja, akkor majd kellő mélységben fog beszélni a szlovákok elnökével és miniszterelnökével is - mondta.

Jelezte, addig két dolgot tud "írásba adni": az egyik, hogy a Szlovákiában élő magyarokat, a megválasztott vezetőiket, az egész magyar közösséget, a politikai és civil szervezeteiket Magyarország továbbra is feltétel nélkül támogatja, a másik, hogy a kollektív bűnösség bármilyen megnyilvánulását elutasítja.

Magyarország Kínában nem fenyegetést, hanem óriási lehetőséget lát - jelentette ki, felidézve, hogy Magyarország hagyományosan az egy Kína elvét vallja. Kitért arra is: az EU-ban nem az együttműködés, hanem a korlátozás a többségi álláspont Kínával kapcsolatban. Hangsúlyozta: "a modern kor egyik nagy lehetősége" részt venni Kína modernizációjában, akárcsak a kínai cégek beruházása Magyarországon, ezért Kínával a jövőben is együtt fognak működni. Várok nagy kínai beruházásokat még és komoly exportterveink vannak Kína irányába - jelentette ki, példaként az élelmiszeripari termékek területét említve.

A miniszterelnök a közszolgáltatások állapotáról szóló kérdésre válaszolva elmondta: az egészségügyben 91 kórházat és rendelőintézetet újítottak fel, 625 orvosi rendelőt építettek vagy újítottak fel, az egészségügyre fordított kiadások pedig 2010-hez képest reálértékben két és félszeresére nőttek. A 2026-os költségvetésben nyolc százalékkal emelkednek az egészségügyre fordított források
- sorolta.

A közlekedésről szólva jelezte: 2010 óta 870 kilométer autópályát és gyorsforgalmi utat építettek, 2024-ben a magyar gyorsforgalmi úthálózat hosszabb volt, mint Ausztriáé - érzékeltette. Hozzátette: gőzerővel zajlik a vasút fejlesztése is, most építünk új vasutat, most vásároltak új mozdonyokat, kocsikat, bevezettek a késésekért felelősséget vállaló rendszert.

A közoktatás éves költségvetése 2010-hez képest 175 százalékkal nőtt, ami reálértékben 60 százalékot jelent. A tanárok az elmúlt években 60 százalékos béremelést kaptak, idén további tíz százalékot
- sorolta a kormányfő.

Orbán Viktor a demográfiai mutatókra vonatkozó kérdésre válaszolva kiemelte: a kormány első célja, hogy a gyermeket vállalók anyagi életminősége ne legyen rosszabb, mint azoké, akik nem vállalnak gyermeket, másik célja pedig, hogy több gyerek szülessen.

Kitért arra, a családtámogatás érzékeny terület, a kormánynak ott, ahol már nem pénzügyről van szó, véget ér a befolyása, mert azt illetéktelennek tekintenék az emberek. "Én szívesen evangelizálnék, de el vagyunk tőle tiltva" - jegyezte meg, hozzátéve, kétségkívül sokat segítene, ha többen vissza tudnának találni a keresztény gyökerekhez.

Úgy összegzett: számításaik szerint, ha nem vezették volna be a családpolitikai intézkedéseiket, akkor ma 200 ezerrel kevesebb gyermek lenne Magyarországon.
A jegybank előző vezetése alatti esetleges vagyonvesztéssel kapcsolatban a miniszterelnök arra emlékeztetett, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) független a kormánytól.

Visszautasította azonban azt az állítást, hogy az ügyben nem történt semmi, kiemelve: eljárások zajlanak jelenleg is.

A bekövetkezett vagyonvesztés mértékéről csak a jegybank tud pontos tájékoztatást adni - jelezte, hozzátéve, minden jogszabálysértést meg fognak torolni, amint a vizsgálatok lezárulnak.

Elmondta: Matolcsy György volt jegybankelnökkel a távozását megelőző napokban beszélt utoljára, a fiával pedig 8-10 éve.

A családtagjai gazdagodására vonatkozó kérdésre úgy reagált, három dolgot várnak el a nagyobb vagyonnal rendelkező magyaroktól, "függetlenül attól, ki fia-borjai": tartsák be a törvényeket, fizessék be az adót, valamint adjanak munkát a magyar embereknek.
Orbán Viktort kérdezték Csányi Sándornak, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és Kubatov Gábornak, a Ferencváros elnökének elhúzódó vitájáról, illetve, hogy tervez-e mediálni a felek között.

A miniszterelnök jelezte, élvezettel figyeli a vitát, amelynek vannak ugyan szükségtelen "kinövései", de jó és értelmes vita. Lezárult egy 16 éves korszak, ami több sportág, többek között a labdarúgás újjáépítését is jelentette, és a kérdés, hogy ezen az úton kell-e tovább menni vagy nem.

A klubok és az MLSZ viszonya is kulcskérdés, amit helyes, ha az "erős emberek" megvitatnak. Orbán Viktor sajnálatát fejezte ki, hogy a választások és a kormányzási feladatok miatt nem tud részt venni ebben a vitában, de jelezte, a választások után, ha nem zárulnak le addig viták, a leendő magyar kormány is szívesen részt abban, ha meghívják.