A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény az eddig használt „személyhez fűződő jogok” helyett a kifejezőbb „személyiségi jogok” elnevezést alkalmazza.

A törvény a személyiségi jogot az emberi méltósággal kapcsolja össze. Ez a megoldás közelebb visz a személyiség fogalmának meghatározásához. Az emberi méltóságnak a Ptk.-ban használatos fogalma eltér a régi Ptk. fogalomrendszerétől, amely az emberi méltóságot a jó hírnév, a becsület védelmével összefüggésben szabályozta. Az emberi méltóság a hatályos személyiségi jogban szélesebb fogalmat takar, közelít az Alaptörvény fogalomhasználatához, de nem azonos azzal.

Mennyiben hoz újdonságot az új Polgári Törvénykönyv a személyiségi jogok tekintetében?

Figyelemmel a nemzetközi egyezményekre új szabályként mondja ki a törvény a magánszféra tiszteletben tartásának kötelezettségét. Újdonságnak számít többek között a nevesített személyiségi jogoknál a közéleti szereplők személyiségi jogai, az üzleti titokhoz való jog - know-how védelem, valamint a sérelemdíj bevezetése a személyiségi jogok megsértésének szankciójaként.

A gyakorlatban miképp érvényesülhetnek ezek a jogaink?

Objektív - felróhatóságtól független - szankciók Ptk. 2:51. § alapján:

Akit személyiségi jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest követelheti

• „a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását
• a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől
• azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot
• a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését v. jogsértő mivoltától való megfosztását
• azt, hogy a jogsértő v. jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint”

Szubjektív szankciók:

• Sérelemdíj (nem vagyoni kártérítés helyett) – Ptk. 2:52. §
• kártérítés vagyoni károk esetén – Ptk. 2:53. §

„Aki személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a jogellenesen okozott károkért való felelősség szabályai szerint követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését”

A korábbi Ptk.-ban megtalálható közérdekű bírság megszűnt.

A Ptk. 2:54. §. alapján

• „a személyiségi jogokat személyesen lehet érvényesíteni
• a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a személyiségi jogai védelmében önállóan felléphet
• a cselekvőképtelen személyiségi jogainak védelmében törvényes képviselője (v. gondnoka) léphet fel
• az ismeretlen helyen távollévő személyiségi jogának védelmében a hozzátartozója v. gondnoka léphet fel
• ha a személyiségi jog megsértése közérdekbe ütközik, a jogosult hozzájárulásával az ügyész keresetet indíthat, és érvényesítheti a jogsértés objektív szankcióit (az ügyész keresete alapján a jogsértéssel elért vagyoni előnyt közérdekű célra kell átengedni)”

Újként jelenik meg a gyűlöletbeszéd („kollektív defamáció”) szankcionálása a Ptk.2:54. §. (5) bekezdésben.

Mi az a sérelemdíj, és kinek jár?

Mint már fentebb említettük a sérelemdíj követelhető nem vagyoni kártérítésként, akkor, ha valakit személyiségi jogában megsértenek.

• „a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges” Ptk. 2:52.§ (2)
• a bírói gyakorlatban eddig is fellelhető volt ez a nézet
• a sérelemdíj összegének megállapításánál jelentőséghez juthat a sértettet ért hátrány, és annak mértéke is – a bíróság az eset körülményeire tekintettel határozza meg
• egy összegben van meghatározva, járadék nem állapítható meg
• elsődlegesen kompenzációs szerepet tölt be, másodlagosan magánjogi büntetés is

Vannak olyan esetek, amikor nem érvényesülhetnek maradéktalanul?

A személyiségi jogok mindenkit megilletnek, mindenkinek joga van ahhoz, hogy azokat bizonyos korlátok mellett szabadon érvényesíthesse és gyakorolja. A Ptk. azt is kimondja, hogy ezt mindenki köteles tiszteletben tartani.

Azonban vannak esetek, amikor a törvény határt szab a személyiségi jogok érvényesülésének, többek között ilyenek az alábbiak:

• nem érvényesülhet maradéktalanul akkor, amikor a sértett magatartáshoz az érintett hozzájárult
• a Ptk. 2:48.§. (2) bekezdése alapján nincs szükség a képmás vagy hangfelvétel készítéséhez történő hozzájáruláshoz, ha erre tömegfelvétel vagy nyilvános közéleti szereplés során kerül sor.

Balikó Ügyvédi Iroda