Városlista
2021. november 28, vasárnap - Stefánia

Hírek

2013. Szeptember 05. 09:25, csütörtök | Külföld
Forrás: MNO

Reding feltette a kezét

Reding feltette a kezét

Magyarország tiszteletben tartotta a bírák kényszernyugdíjazása ügyében született európai bírósági ítéletet – jelentette ki Viviane Reding, az Európai Bizottság alapjogi és igazságügyi alelnöke szerdán. Ezzel több mint másfél év után végleg lezárulni látszik a magyar kormány és a bizottság közötti vita.

Az Országgyűlés márciusban fogadta el azt a törvényt, amely a luxembourgi uniós bíróság ítéletét hivatott végrehajtani.

Viviane Reding most először jelentette ki nyilvánosan, hogy a megoldást a bizottság is rendben találja. Szóvivője mindeddig csak annyit volt hajlandó közölni, hogy Brüsszel vizsgálja, Magyarország megfelelően végrehajtja-e a döntést.

Reding: Magyarország tiszteletben tartotta az ítéletet

Egy brüsszeli panelbeszélgetésen a bizottság luxemburgi alelnöke a jogállamiság európai válságának egyik jelenségeként említette Franciaországot, ahol a romák alapvető jogai sérültek, Magyarországot, ahol a bírák kényszernyugdíjazása kapcsán az igazságszolgáltatás függetlensége miatt adott hangot aggodalmának, valamint a romániai „jogállamiság-válságot”, ahol az alkotmánybíróság döntéseinek figyelmen kívül hagyása sodorta veszélybe a jog uralmát.

„Hosszú párbeszéd után Magyarország tiszteletben tartotta a bizottság jogi álláspontját, a bizottság által kifogásolt összes ponton újra összhangba hozta alaptörvényét az uniós joggal. Magyarország – ahogyan azt a jogállamiság megköveteli – tiszteletben tartotta az Európai Bíróság múlt novemberi ítéletét, amely megerősítette a bizottság álláspontját, miszerint a magyar bírói kar 10 százalékát érintő korai kényszernyugdíjazás nincs összhangban az uniós joggal” – fogalmazott Viviane Reding.

Reding kijelentése a bíróság ítéletének tiszteletben tartásáról azért bír különös jelentőséggel, mert ha a bizottság úgy találta volna, hogy a magyar szabályozás nem tesz eleget az ítéletnek, akkor újabb kötelezettségszegési eljárást indíthatott volna. Ez alkalommal viszont már fordulhatott volna azonnal a luxembourgi bírósághoz, és akár rögtön pénzbüntetés kiszabását is kérhette volna.

Visszakapják pozícióikat a bírák

A márciusban elfogadott jogszabály értelmében a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatára – egy átmeneti időszakot követően – 2023. január 1-jétől csökken 65 évre, miközben az általános nyugdíjkorhatár akkorra szintén 65 évre emelkedik. Az a bíró vagy ügyész, aki az átmeneti időszakban éri el a nyugdíjkorhatárt, dönthet: helyén marad, „tartalékállományba” kerül vagy nyugdíjba megy, és ugyanez igaz a korábban kényszernyugdíjazott bírákra is. A kormány akkor azt közölte, hogy az elnöki posztot betöltött, nyugdíjba küldött bírák minden további nélkül, automatikusan visszakapják pozíciójukat, míg a korábban más bírósági vezető posztot betöltők, ha kérték, szintén visszakerülhettek állásukba, ha azt időközben nem töltötték be. A visszahelyezett bírák a törvény értelmében visszamenőlegesen megkaphatták a felmentésük és a visszahelyezésük között eltelt időre járó bérüket. Azok a bírák, akiknek a visszahelyezése vezető pozícióikba nem volt lehetséges, eredeti teljes megbízatásukra járó juttatásaikat megkaphatták.

Az Európai Bíróság tavaly novemberi ítéletében azt mondta ki, hogy a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, ezért a diszkrimináció uniós tilalmába ütközik.

A titkos adatgyűjtésről

Reding az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) által végzett titkos adatgyűjtésről is beszélt: kettős mércét, a keleti tagállamokkal szembeni előítéletet emlegetett egyes nyugati országok részéről a jogállamiság megítélése és a sajtószabadság területén.

Elmondta, hogy tapasztalata szerint ha egy keleti tagállamban nyomást gyakorolnak egy újságíróra, akkor a német, a brit, a francia, a svéd és a finn külügyminiszter izgatott lesz, és a bizottság beavatkozását kéri, az Európai Parlament azonnal plenáris vitát kezdeményez és határozati javaslatot készít, amelyben elítéli a történteket. „Ezek a miniszterek és képviselők egyetlenegyszer sem telefonáltak, amikor (David) Mirandát letartóztatták a londoni repülőtéren három héttel ezelőtt vagy amikor a The Guardiannek meg kellett semmisítenie bizonyos bizonyítékokat a brit kormány kérésére” – jelentette ki Reding, aki egyúttal arra is rámutatott, hogy az Európai Bizottságnak nem szabad belesétálnia a „Kelet-ellenes” előítéletek csapdájába a jogállamiságról folyó vitákban.

Ezek érdekelhetnek még

2021. November 27. 13:01, szombat | Külföld

Újabb szigorításokat rendeltek el Hollandiában

A holland ügyvivő kormány péntek este újabb szigorításokat, közöttük éjszaki lezárásokat rendelt el a több mint két hete rendkívül magas számú koronavírus-fertőzött és az egyre súlyosbodó egészségügyi válság miatt.

2021. November 27. 10:54, szombat | Külföld

A fertőzöttek száma 260,65 millió, a halálos áldozatoké 5,19 millió a világon

A világon 260 650 450 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 5 188 937 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szombat reggeli adatai szerint.

2021. November 27. 08:51, szombat | Külföld

A dél-afrikai vírusvariáns egyértelműen különbözik az eddigi változatoktól

Az új típusú koronavírus Dél-Afrikában azonosított változata egyértelműen különbözik az eddigiektől, és szétterjedése akár azzal is járhat, hogy módosítani kell a Pfizer-BioNTech oltóanyagot

2021. November 27. 08:00, szombat | Külföld

Megjelent az új dél-afrikai vírusvariáns Európában

Belgiumban kimutatták a koronavírus új, a Dél-afrikai Köztársaságban felfedezett variánsát, ami miatt a belga kormány a dél-afrikai régióból érkező repülőgépek fogadásának korlátozására készül,