A Napi Gazdaság információja szerint legkorábban a tavaszi ülésszakon veheti napirendre a parlament a magáncsőd bevezetéséről szóló jogszabály-tervezetet, miután a Kúria jogegységi döntésének következtében szükségessé válhat egyéb jogszabályok módosítása. A magáncsődről szóló jogszabály-tervezet pedig ennek függvényében nyerheti el végleges formáját.

Bár az őszi jogalkotási tervezetben nem szerepelt a magáncsőd intézményének kérdése, a közelmúltban több jel is arra utalt, hogy a kormány mégis napirendre veheti a témát. A Magyar Nemzeti Bank november elején kiadott stabilitási jelentése például említést tett a családi csőd bevezetésének szükségességéről, illetve előkerült egy képviselői indítvány, mely állítólag részletesen tárgyalja a magáncsőd feltételeit.

Ezek ellenére úgy tűnik, hogy a témával idén mégsem fognak foglalkozni a képviselők. Ennek egyik okát a lapunk által megkérdezett banki szakértők a november közepén kiszélesített árfolyamgátban látják. Ennek révén ugyanis a 90 napnál régebben tartozók is beléphetnek a rendszerbe és számukra a törvény biztosítja azt a lehetőséget, hogy a bankok nem fizetés esetén csak további 180 nap után bonthatják fel a velük megkötött szerződéseket.

A Napi Gazdaságnak Pálffy István, a KDNP frakcióvezető-helyettese megerősítette, hogy legkorábban jövő februárban kerülhet a ház elé a tervezet. Mint azt a képviselőtől megtudtuk a normaszöveg szeptemberben elkészült, sőt már megjárta a közigazgatási egyeztetés útvesztőit is. – Közben az a döntés született, hogy a jogszabály beterjesztésével megvárjuk a bankok november eleji határidőre tett, a devizahitelesek megmentésére vonatkozó javaslatát és a Kúria jogegységi eljárásának befejezését, ami december közepére várható.

Pálffy István lapunknak elmondta, hogy a Kúria döntésének következtében szükségessé válhat egyéb jogszabályok módosítása. – Ezek megtörténte után kerülhet sor a magáncsődről szóló jogszabálytervezet benyújtására remélhetőleg februárban – tette hozzá.

Milyen lesz a magáncsőd-törvény?

A válság kirobbanása óta visszatérő téma a magáncsőd bevezetése, de az ügyben továbbra is sok a kérdőjel. Még az MNB stabilitási jelentésének ismertetőjén is csak annyi derült ki, hogy a Magyar Nemzeti Bank javasolja a családi csődeljárás „minél gyorsabb bevezetését”, hiszen ez „tiszta lapot” biztosítana az eladósodott ügyfeleknek.

Auer Katalin, a Magyar Bankszövetség vezető jogtanácsosa a közelmúltban egy konferencián ismertette a hozzá „informálisan eljutott” egyéni képviselői indítványt, melyből kiderül, hogy a magáncsődöt azok vehetnék igénybe, akiknek nincs köztartozásuk, nem léptek az árfolyamgát hatálya alá és legfeljebb 10 hitelezőnek tartoznak. Emellett rendelkezniük kell legalább 5 milliós, de legfeljebb 30-40 milliós vagyonnal, az összesített hiteltartozásnak meg kell haladnia a 2 millió forintot, de nem érheti el az 50 milliós határt és legalább az egyik hátraléknak 400 ezer forint felettinek és 90 napon túlinak kell lennie.

Abban egyébként is egyetértenek a szakemberek, hogy a magáncsőd nem feltétlenül a legjobb módszer a tömeges eladósodás kezelésére, de Auer Katalin szerint a hozzá eljutott javaslatból egy drága, munkaigényes és hatástalan jogintézmény képe rajzolódik ki.