Júliustól új szervezeti és működési szabályzat lépett életbe a Magyar Nemzeti Bankban. Ez átalakítja a bérstruktúrát, és huszonöt százalékkal csökkenti a felső vezetői pozíciók számát. Az MNB szerint már a vezetésváltáskor látható volt, hogy az örökölt belső irányítási rendszer nem alkalmas a feladatok megfelelő ellátására, nem érvényesülhetett a hatékonyságra alapozott bérezés sem - írja a Magyar Hírlap.

Kivezetik a bónuszrendszert, és új bérsávok lépnek életbe. Ezzel a munkavállalók megszabadulnak a szubjektív alapon álló, valójában nem mérhető teljesítményösztönző elemtől. A korábbi szabályozás igazságtalanságát tükrözi, hogy a legtöbbet kereső dolgozó éves bérének hatvanhét százalékára terjedt ki a bónusz, míg a legkevesebbet keresőknél ez mindössze tizenegy százalékot tett ki. Ügyeltek arra is, hogy az intézmény munkavállalói közül senki ne keressen kevesebbet a mindenkori minimálbér kétszázötven százalékánál. A jegybank szerint az új bérrendszer igazságos, mert az „azonos munkakörben foglalkoztatottaknak azonos bér jár”,és ettől csak a teljesítmény alapján lehet eltérni. Az MNB vezetése fontosnak tartotta, hogy a kimagaslóan jó teljesítményeket továbbra is elismerjék, így megmarad a lehetőség az átsorolásra a magasabb bérkategóriákba.

A jegybank közölte azt is, hogy a teljes állomány mintegy harmadánál jelentősen elmaradtak a bérek a pénzintézeti körben érvényes arányokhoz képest, ezért itt jelentős alapbéremelést hajtanak végre. Kivezetik a bónuszrendszert, és új bérsávok lépnek életbe. Az első fél éves bónuszok kifizetésében már csak azok részesülhetnek, akik az év elején is a jegybankban dolgoztak. Az új kollégáknak ilyen juttatás nem jár. A második fél évre tervezett bónusz összege szintén huszonöt százalékkal csökken, míg a hetvenöt százalékát béremelésként fizetik ki. Mégpedig úgy, hogy az utóbbi beépül az alapbérbe.