A vizes élőhelyek ökológiai állapotának javításával a ritka, veszélyeztetett állat- és növényfajok állományainak megerősödését remélik a szakemberek attól a programtól, amelynek keretében jelentős területen felszámolják a felszíni vízmozgásokat akadályozó mesterséges létesítményeket a Kiskunsági Nemzeti Parkban.

Vajda Zoltán, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság pályázati osztályának vezetője a beruházásról az MTI-nek elmondta: összesen 11,5 kilométernyi csatornát, árkot, úttöltést temetnek be, illetve bontanak el Bugac és Fülöpszállás térségében.

A program eredményeként az érintett területen megszűnnek a természetes felszíni vízmozgásokat akadályozó mesterséges létesítmények, ezzel javul a térség vízmegtartó képessége és a vizes élőhelyek ökológiai állapota. A tájsebek 'begyógyításával' végső soron szeretnék elérni, hogy néhány éven belül megerősödjenek az itt található ritka, veszélyeztetett állat- és növényfajok állományai – tette hozzá.

A nemzeti park megalakulása előtt a gazdálkodási szempontok voltak az elsődlegesek a környéken, ma azonban az élőhelyek állapotának javítása a legfontosabb – fogalmazott a szakember. Jelezte: a két munkaterületen összesen 11,5 kilométernyi vonalas létesítményt (csatornát, árkot, úttöltést) temetnek be, illetve bontanak el a munkagépek, 46 ezer köbméter földet megmozgatva. A Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében teljes egészében Európai uniós támogatásból, mintegy 180 millió forintos költségvetéssel 2013 őszétől egy éven át tartó projekt kivitelezése két helyszínen a nemzeti park vagyonkezelésében álló földeket érinti.

A víz megtartása érdekében szakaszosan betemetik a Kelő-éri csatornát és elbontanak egy egyébként is használhatatlan úttöltést, amely a Szekercés-szék tómedrének élőhelyeit és felszíni vizeit gátként választja szét. A Kelemen-széki tápcsatorna eltüntetésén már dolgoznak a munkagépek, előre láthatólag február végéig le is zárul a tereprendezés első üteme. A tápcsatornát és a vele párhuzamosan futó árkot töltéseik anyagával temetik be. A tereprendezést új madármegfigyelő leskunyhó és tanösvény megépítése egészíti ki - részletezte a szakember.

A Felső-Kiskunsági szikes tavak mentén húzódó kanális közelében a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes állóvizei találhatók. Különösen gazdag madárvilága miatt az élőhelyek nem csak a Natura 2000, de a madárviláguk védelmére létrehozott Ramsari Egyezmény hatálya alá is tartoznak – húzta alá.

Tájékoztatása szerint számos ritka és veszélyeztetett madárfaj otthona e vidék, így többek között a gulipáné, a gólyatöcsé, a széki liléé, a nagy godáé és a piroslábú cankóé. A korábbi elképzelések arról szóltak, hogy ezeket a tavakat halgazdálkodásra alakítják át. A nemzeti park 1975-ös megalakulása miatt azonban a terv végül nem vált valóra, a csatorna viszont megmaradt, kettévágva a területet és kedvezőtlenül befolyásolva annak természetes vízviszonyait.

Még idén ősszel elkezdik a munkát egy másik helyszínen is, a nemzeti park Bócsa-Bugac buckavilága és pusztái elnevezésű egységén. A Kelemen-székhez hasonlóan ez is egy kiemelt jelentőségű, ugyancsak Natura 2000-es természet megőrzési terület, ahol a homokhátak között turjános mocsarak és szikes tavak alakultak ki.

A terület gazdag állatvilága mellett a flóra is különleges: a vizes, tocsogós réteken májusban például több orchideaféle virágzik. Megtalálható itt például az agárkosbor és a mocsári kosbor.